Almási Tibor: Egy ember, egy gyűjtemény (Győr, 1998)
A gyűjtemény
A bartóki utat követő, a népi formakincs, jelrendszer és szellemi örökség kiaknázásának céltudatos programvállalása, mélyreható változást idézett elő Korniss művészetében. A szigorú, konstruktív típusú képépítkezés törvényszerűségeit tiszteletben tartva, érvényre juttatva, tiszta, ragyogó színű festményeit szimbólumerejű, a modern világra utaló, de a hagyományos népi kultúra motívumait idéző alakokkal /Gyermek/ vagy éppen a mondavilág valóságon túli szereplőivel /Balatoni tündér, Viharmadár! népesítette be. Bálint Endre az Európai Iskola másik alapító tagja öregkori visszaemlékezéseiben ezt írja: "Néhány nagy jellemnek kisugárzó hatása nélkül sohasem lettem volna önmagam". 3 4 E sorok fogalmazásakor Bálint Endre elsősorban Vajda Lajosra gondolt, aki - ha nem is azonnal hatóan, de - a szentendrei közös évek alatt példamutatásával új lendületet adott művészeti útkereséseinek, melyek fél évtizedes párizsi kinntartózkodása idején értek be. Bálint Endre művészete szürreálisán sejtelmes, ami nem is csoda, hiszen mint vallotta: "Almaimmal népesítem be a világomat, helyesebben a világom azonos az álmaim világával, melyet az teremtett meg, hogy benépesült." 3 5 Az idő és álom homályából Bálint Endre kompozícióin gyermek- és felnőttkori emlékképek, a tudat alatti szférából előtüremkedő élményfoszlányok találnak utat maguknak egy-egy valamikor, valahol látott tárgy /Feszület/, tárgyegyüttes /Diptichon/, szimbolikus jelentőséggel bíró, saját szorongásait kivetítő, megtestesítő mese- s torzalakok /Terrakotta, Kompozíció! formájában. A charentoni elmegyógyintézet lakói, mint a Bálint alkotások legtöbbje, valós tapasztalat eredménye. Utalást a forrásra a még oly gazdag írásos hagyatékban is csupán egyetlen sornyit, mondatnyit találtunk: "A jövő héten ösztöndíjjal diliházba megyek, a lakbért képekkel fizetem, lefestem..." 3 6 Az "ösztöndíj-penzum" jellegzetes Bálint mű születését hozta, melynek sötét hátteréből bizar figurák rajzolódnak ki: egy gnómszerű bajuszos gyermek-bábu, egy többkontyos, népi fejkötőt viselő nő és egy amorf, degenerálódott testű
