Almási Tibor: Egy ember, egy gyűjtemény (Győr, 1998)

A gyűjtemény

A kép középponti figurája a mezítelen fel­sőtestű fiatal munkás, aki kezei között téglahal­mot cipel. Arca nem árul el érzelmeket, egész figyelmét az elvégzendő munkára összpontosítja. Annak a festői szándéknak közvetítője ő, melynek lényege Derkovits számára az volt, hogy érzékletes egységbe fonja, eggyé lényegítse a munkást és tevékenysége tárgyát. 2 1 Derkovits Gyuláéhoz hasonló, megpróbál­tatásokkal teli életút jutott osztályrészül a "ne­gyedik rend"-ből kiemelkedett Dési Huber Istvánnak is, aki hosszas inaskodással és négy évi világháborús katonai szolgálattal a háta mögött 1924-ben érkezett Olaszországba szerencsét pró­bálni. A létfenntartáshoz elengedhetetlenül szük­séges napi munka után, Dési Huber Milánóban Kron Béla hazánkfia-grafikus műtermében fej- Dési Huber István: Körbe-körbe, 1928 lesztette tovább a Budapesten, Podolini Volk­mann Artúr szabadiskolájában tanultakat. Kron Béla volt az, aki bevezette a fiatal, ambiciózus művészjelöltet a rézkarcolás rejtel­meibe, ami mellett aztán Dési Huber lehorgonyzott egész olasz­országi tartózkodása idejére. Témáit közvetlen környezetéből merítette: tájrészletek, utcák, ismerősök portréi. Giandante X. rézkarcán az olasz anarchista festő-filozófus markáns, határozott arcvonásait ragadta meg. A modell mélyenülő szemeit, csontos, szögletes arcát, ráncokkal barázdált magas hom­lokát a rézmetszés kínálta fény-árnyék hatások mesteri alkal­mazásával teszi szuggesztív erejűvé. A néhány évvel később, 1928-ban született Körbe-körbe címet viselő, szimbolikus mondanivalóval felruházott rézkarcon, Dési Huber az elnyomás ellen emelte fel hangját. Keskeny börtönudvaron rabok csoportja menetel. A kör közepén a hatalom jelképét megtes­tesítő, szétvetett lábú, puskáját vállára emelő pribék áll. A magas 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom