Almási Tibor: Egy ember, egy gyűjtemény (Győr, 1998)

A gyűjtemény

Mögötte gigantikus fogaskerék, farönkdarabok és a szabadságtól való megfosztottságot jelképező rácsos ablak bukkan elő. Hosszabb-rövidebb párizsi kitérők után, Uitz Béla Moszkvában majd Frunzéban dolgo­zott. A kirgiz fővárosban érte a spanyol polgár­háború kitörésének híre is. A proletáriátus ügye mellett elkötelezett művész ebben az időszakban rajzolta meg Angello Merzavezfranco-ista tábor­nok portréját. Az erősen karikírozott arc, szög­letes vonásaival, a vastag, akaratos szájjal, torz fülekkel, de leginkább a tábornok ragadozó jel­lemére utaló sasorral, érzékletesen testesíti meg azt az ellenérzést, amellyel Uitz Béla a köztársa­ságiak ellen harcoló spanyol fasiszták iránt visel­tetett. Uitz mellett a MA másik legtöbbet foglal­koztatott művésze a brassói születésű Mattis­Teutsch János volt. Mattis-Teutsch századunk első évtizedétől kibontakozó egyéni művészetét a párizsi s főleg berlini tanulmányutak élményei, vala­mint a saját tapasztalatokból leszűrt alkotói vívmányok értékesítése formálta olyanná, aminek köszönhetően az európai avantgárd leg­rangosabb alkotói sorába emelkedhetett. Mattis-Teutsch János a 10-es évek elején Rippl-Rónai mellett, ennek szabadiskolai kurzusain figyelt fel a szecesszióra, az átvitt, szimbolikus tartalommal, mondanivalóval felruházható és azt köz­vetíteni is képes nyúlánk, stilizált növényi alakzatokra, az ide-oda hajladozó vonalak által befogott geometrikus formák dekoratív ha­tására. E formai és tartalmi jegyek jelennek meg Tájkép I. és Tájkép II. akvarelljein, amelyeken a kompozicionális tájelemek ugyan még kötődnek az inspiratív brassói környezethez, ám bennük - s még 19 Uitz Béla: Angelo Merzavez franco­ist a tábornok

Next

/
Oldalképek
Tartalom