G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Romhányi Beatrix: A koldulórendek szerepe a középkori magyar oktatásban

A KOLDULÓRENDEK SZEREPE A KÖZÉPKORI MAGYAR OKTATÁSBAN Azt nem tudjuk, hogy a két iskola egymással egyidőben működött-e. Elképzelhető', hogy a rendtartomány központjának áthelyezése indokolta az iskola áthelyezését is, de nem zárhatjuk ki egyidejű létezésüket sem. Tekintettel arra, hogy az esztergomi iskola időben mindenképpen megelőzte a pécsit, nehezen képzelhető el, hogy felszámolták volna, legfeljebb csak rangjából veszíthetett idővel. A rend egyéb iskolái, eddigi adataink szerint feltehetőleg Budán, Kusalyon, Tordán és Bátmonostoron voltak. Iskolára van adat Kazáról is, ahol egyben ágostonos kolostor is működött, így nem kizárt, hogy az iskolát a szerzetesek működtették. Ami rendtagok külföldi tanulmányait illeti, erről jóval kevesebb adatunk van, mint a domonkosokról. Néhány 15. század végi adat az ő esetükben is Itália felé mutat: magyar ágostonosok tanultak Ferrarában, Rómában, Páduában és Bolognában. Az ágostonrendi remeték Studium generale-it a párizsi mintájára rendezték be, s a 14. századból adatunk van rá, hogy magyar ágostonos is eljutott a rend legnagyobb iskolájába. Szigeti Istvánról, a későbbi kalocsai érsekről írja Nagy Lajos 1354-ben, hogy tanult Párizsban, majd tanított a toulouse-i és magyarországi (!) Studium generale-n. Egy évvel korábban, éppen 1353-ban pedig arról van tudomásunk, hogy egy Nagyváradról származó ágostonos, Miklós testvér Párizsban lektor. A ferencesek viszonya a tudományhoz mindig is ambivalens volt. Egyfelől nagy teológusakat adtak az egyháznak, mint Szent Bonaventura vagy Sienai Szent Bernardin, ugyanakkor a rendben mindig létezett egy irányzat, mely inkább korlátozni kívánta a rendtagok képzését. Ennek az irányzatnak a nézetei elsősorban az obszervánsok között találtak meghallgatásra. Jellemző, hogy a tartományi gyűlések szinte kizárólag szervezeti ügyekkel, illetve a hithirdetők asszignálásával foglalkoznak. A rendtagok képzése, ellentétben a domonkosokkal, alig kerül szóba. A ferencesek külföldi tanulmányairól csak igen elszórt adataink vannak. A rend szabályai szerint minden provincia két hallgatót küldhetett Párizsba, s 1303-ból valóban van adatunk két ferences fráterről, akik akkor az egyetemet — 85 más franciskánussal, köztük Duns Scotusszal együtt — elhagyni kényszerültek. A következő adatok azonban csak a 16. században bukkanak fel, s akkor is igen szűkszavúak.

9 A 13- századból alig vannak adataink ferences lectorokra. Az első közülük Gál esztergomi lector, akit 1273-ban említenek Hontpázmány nb. Bényi István temetése kapcsán.

1

0 1288-ban a Margisziget ügyében a domonkosokkal létrejött egyezségnél a budai őr mellett találjuk Barnabás budai előadót és Ananiás jogtudóst is.

1

1 Tekintettel arra, hogy Esztergom volt a rend egyik legelső kolostora

1

2 s kezdetben a provincia székhelye, méltán feltételezhetjük, hogy első iskolája is itt működött, s ez volt a rendtartomány Studium particulare-ja. A következő századokban sem igen említenek lectorokat: 1309-ben Miklós budai lector, 1306-ban Mihály, 1326-ban Pál, 1353ban pedig Kétyi, vagy más néven Egri János egri lector fordul elő. Tekintettel azonban arra, hogy a rendtagoknak legalább valamilyen alapfokó grammatikai, logikai és teológiai képzést mindenképpen kapniuk kellett, feltételezhetjük, hogy őrségenként legalább egy iskolát a ferencesek is fenntartottak. Az 1316-os jegyzék szerint 43 ferences kolostor volt Magyarországon, nyolc őrségbe osztva. Ezek a győri, a zágrábi, a szerémi, az esztergomi, a pécsi, az egri, az erdélyi és a székesfehérvári. Közülük háromból, az esztergomiból (Esztergom), az egriből (Eger) és a székesfehérváriból (Buda),

1

3 mint láttuk, adatunk is van iskolára. 1379-ben két újabb őrséget állítottak fel, a bácsit és a váradit. Minthogy a 16. századi adatok tanúsága szerint a ferencesek teológiai főiskoláját 1533-ban itt rendezték be,

1

4 feltételezhetjük, hogy már korábban is volt itt Studium. Szintén a 16. század elejéről van közvetett adatunk a pécsi iskolára is.

1

5 1505-ben az obszerváns ferencesek saját tartományi gyűlésükön foglalkoztak a rendtagok képzésével is. Eszerint minden őrségben fel kell állítani egy közös iskolát, ahol a rendbe lépő noviciusok képzése folyik. 1530-ban az obszervánsok a nagyváradi kolostort jelölték ki a hittudományi főiskola helyéül,

16 feltehetőleg azért, mert a zavaros idők miatt Budán már nem volt biztonságban, a váradi püspök, Czibak Imre pedig a rend nagy pártfogói közé tartozott. 1533-tól ez lett mindkét magyarországi ferences provincia közös főiskolája. Ez azonban csak rövid ideig működhetett, mivel Czibak halála után 1535ben a ferencesek kénytelenek voltak a főiskolát Pápára költöztetni. Itt működött, míg működése a török háborúk miatt egyáltalán lehetséges volt, a 16. század közepéig.

1

7 A ferencesek későközépkori művelődésére világítanak rá az ekkoriban nagyobb számmal felbukkanó magasan képzett rendtagok is, mint Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát, Szálkái Balázs vagy Szegedi Gergely. Végül szólni kell röviden a pálosokról is. A 13század közepén Magyarországon alapított remeterend éppen túl későn jött létre ahhoz, hogy koldulórenddé válhasson, a 14. század elején azonban Gentilis pápai követ fáradozásai nyomán mégis bevett renddé válhatott, valahol félúton a remete és a kolduló rendek között. Az első hagyománynak tudható be, hogy a pálosok a 15. század második feléig keményen ellenálltak minden kísérletnek, mely a rendtagok tudományos képzését lett volna hívatva elősegíteni. Csak az egyik utolsó középkori generális, Gyöngyösi Gergely idején sikerült etekintetben előrelépni, így pálos oktatásról a középkorban gyakorlatilag nem beszélhetünk. Azt a keveset, amit még a török kor előtt sikerült elérni, a rend központjához, a budaszentlőrinci kolostorhoz köthetjük. 37