G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Gömöri János: A sárospataki plébániai iskola feltárása

> A SÁROSPATAKI KÖZÉPKORI PLÉBÁNIAI ISKOLA boronafalas pincék az Alföldön és a Dunántúlon is használatban lehettek. Műhibán egy pince falai "függőleges, sűrűn egymás mellé levert cölöpökből" álltak. A helyiség alján pedig párhuzamos csíkokként jelentkeztek a fapadló lenyomatai. Éri István-Bálint Alajos, Muhi elpusztult középkori falu tárgyi emlékei. (Leszih Andor ásatásai ) RégFüz II.6. (1959) VI-VII. t. ; A Veszprém megyei Csepelyen, a templom melletti nemesi udvarház portáján különálló, boronafalú és szelemenes fedésű pincét tártak fel. A 4 x 6 méteres területű, 2,40 m mély pincéhez a D-i végén építettek 2 m széles, 4 m hosszú, lépcsős lejáratot. A pince É-i felében a padlót faburkolat borította, D-i felében sárral tapasztották a járószintet és kis tűzhely nyomait figyelhették meg a sárrátegen. Körben a pincében megfigyelhették a lefektettett gerendák, a boronafal nyomait. Kovalovszki Júlia, Ásatások Csepelyen. A Veszprém megyei Múzeumok Ékönyve 8 (1969) 244, 20, 21, 22. képek. A kőből épített pincék között a sarvalyi 5. pince falát fából ácsolták. Parádi 1979, 7. kép. 33- A 14. századi cinteremfal alatt és a templom körüli temető alsó sírrétegében is találtunk hasonló piros vonalakkal festett fehér kerámiatöredékeket: Gömöri 1970, 5. kép 3- és 8. kép. 5-6. Hasonló krámiát közöl Höllrigl József, Árpádkori kerámikánk. ArchÉrt 46 (1930) 157, 102 kép.; Holl Imre, Középkori cserépedények a budai várpalotából (XIII-XV.sz.) BudRég 20 (1963) 339-; Parádi Nándor, Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények. Arch Ért 90 (1963) 224.; Egy mezőnyárádi 14. századi, fa- és paticsfalú házban igényesebb kivitelű, fehér aggyagból égetett, pirosfestésű asztali edényeket tártak fel. Wolf Mária, Középkori kerámialeletek Mezőnyárádon. CommArchHung 1986. 154-155, 4. kép. 34. Parádi 1979, 53. 35. Gömöri 1970 i. m. 17. kép 36. Házi 1939 i. m. 248. 37. Gömöri János, XV. századi ekeábrázolás a sárospataki gótikus templom szentélyéban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11 (1972) 43—53- Részletesen ismerteti a dolgozat a gyerekrajz—kísérleteket, amire itt nem térünk ki. 38. I. Ferdinánd verete. Rákóczi Múzeum lsz. 70.24.13 39. Szombathi—Gulyás 1919 i. m. 30. 40. Mészáros i. m. Magyar Nyelv 1966. l.sz. 141. 41. Kubinyi Aandrás, A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti budán. Agrártörténeti Szemle 6 (1964) 3—4. szám 400. 42. Ez első írásbeli említés „thaliga aratoria" 1521-ből ismert. Balassa Iván, A magyar ekés földművelés kezdetei. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei. 1969—1970. 57. János Gömöri Die mittelalterliche Pfarramtsschule in Sárospatak (Zusammenfassung) D

as Athen am Bodrog-Ufer, Sárospatak hat seinen Namen schon vor Jahrhunderten in die ungarische Schulgeschichte eingetragen. In Patak, dem Zentrum der Waldbesitze zu Zemplén sind unsere Könige in der Árpádenzeit immer wieder gerne abgestiegen. Am Flußübergang am Bodrog enstand das Oppidum Patak, wo sich im Verlauf des Mittelalters drei Orden niedergelassen haben. 1238 stand schon das Dominikanerkloster, das Franziskanerkloster wird 1261 zum ersten Mal urkundlich erwähnt, das Klarissenkloster wurde um 1385 eingeweiht. 1503 hatten auch die Beginen ein Kloster und eine Kapelle in Patak. Die erste Erwähnung der Pfarrkirche des Johannes des Täufers in den Urkunden wird aus dem Jahre 1350 datiert. Diese Kirche stand an der Stelle der heutigen katholischen Kirche, neben ihr befanden sich die frühere königliche Kapelle, der Rundtempel aus der Árpádenzeit, der vermutlich auch die Aufgaben der ersten Pfarrkirche übernahm. Den Pfarrerposten haben ab dem 13- Jahrhundert anerkannte Persönlichkeiten bekleidet. König Sigismund schenkte 1429 Patak den Söhnen von Péter Pálóczi (dem Erzbischof von Esztergom, dem Landesrichter Matthias und Imre). Unter dem Patronat der Pálóczis hat man mit dem Wiederaufbau der Pfarrkirche begonnen, der 1492 dann beendet wurde. In der Pfarramtsschule waren die Voraussetzungen des Unterrichts auf hohem Niveau vorhanden: Es wurden auch Lehrer mit Bakkalaureat angestellt, die ihre Ausbildung an ausländischen Universitäten absolvierten. János Kisvárdai, der an der Universität Krakau studierte, wurde ab 1848 Magister an der Schule in Sárospatak. Über das Leben der Pataker Schule, den Unterrichtsstoff können wir aus dem in den 1490er Jahren verfassten sog. Szalkai-Kodex ein Bild machen. István Mészáros bewies, daß der aus den Schulskripten und Abschriften von verschiedenen Unterrichtsstoffen vom späteren Erzbischof zu Esztergom László Szálkái zusammengestellte Kodex nicht in einem Kloster sondern in einer Pfarramts-schule verfasst wurde. Die Reste dieser Pfarramtsschule wurden 1969 unmittelbar neben der Pfarrkirche freigelegt. Der Durchgang zwischen der Schule und der Kirche wurde durch ein kleines Tor in der Friedhofsmauer sichergestellt. In der Mitte des leicht trapezförmigen Steingebeäudes befand sich ein 5,50 x 10,50 m großer ungeteilter Saal, darunter ein Keller mit den gleichen Abmessungen. Die Wände des Unterrichtsraumes sind nicht erhalten geblieben, weil der neue Herr von Sárospatak Péter Perényi nach der Niederlage bei Mohács, in der Linie der nördlichen Kirchenmauer äußere Burgmauern errichten 77