G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - Gömöri János: A sárospataki plébániai iskola feltárása
GÖMÖRI JÁNOS 5. KÉP Az iskola elméleti rekonstrukciós metszete 1/ A kőpince 2/ A korábbi "a" pincegádor 3/ A későbbi "b" pinceajtó 4/ Pince szellőzőnyílás keretezése 5/ A 14. századi fakonstrukciós pince omladéka 6/15. századi külső szint 7/ A cinterem fala 8/ Őskori gödör a cinteremfal alatt 9/ Az iskolamester szobája 10/ Bejárat az iskolamester szobájába 11/ Feltételezhető falépcső a "tanterembe" sos fűtéssel, a bor megfagyásának megakadályozásával hozzák összefüggésbe. 3 2 Ennek alapján feltételezhetjük, hogy kőépület egy korábbi periódusában, a 14. század végén, vagy 15. század elején ahhoz a faszerkezetű építményhez lett hozzáépítve, amely alatt ez a pince található. Kő- és fakonstrukciójú épületek együttes fennállására számos példát hozhatunk fel a középkori Magyarország területéről. 3 3 Az iskolaépülettől D-re, egy hasonló, valószínűleg ugyanerre a telekre eső, de nagyobb méretű, nem kőből épített, pince beásása jelenkezett all. kutatóárok metszetfalán. 3 4 Az iskolamester javadalmainak egy részét természetben, így megművelendő szőlőben kapta, a bor tárolására szolgáltak a pincék. A soproni iskolamester az 1429. évi dézsma idején pl. 11 akó bort adott, így 110 akó bora teremhetett, ami azt jelenti, hogy két-három szőlő is a tulajdonában lehetett. 3 5 Nos a zempléni borvidék is vetekedhetett a sopronival... A sárospataki iskolaépület kormeghatározása A K-i pince 14. századi kerámialeletei alapján az iskolaépületet a 14. század 2. felére keltezzük. Feltételezhető, hogy már akkor is a plébániához tartozó épület, talán akkori iskola volt. Az épület lebontásának idejét a városfal építése és a templom Perényi féle átalakítása alapján határozhatjuk meg az 1530-as évekre. Egy sárospataki kisiskolás Mátyás-korabeli falfirkája Mint az iskolamester feladatai között említettük, tanulóival rendszeresen gyakorolhatták a Keresztelő Szent János templomban a misék énekeit, esetleg a nagyobb ünnepi alkalmakra az iskolai-, temp-lomi színjátékokat. Amíg a mester bokros teendőit elvégezte, bezárta az iskola alatti borospince ajtaját, hogy egy kannányi miseborral átsétálhasson a reá várakozó tanulókhoz, azoknak is el kellet valamivel tölteni az időt. Valószínű, hogy egy-egy eminens tanuló felügyelete alatt gyakoroltak az iskolamester megérkezéséig, kántálták a megtanulandókat. Előfordulhatott, hogy az iskolamester kissé tovább időzött egyéb feladatainak elvégzésével és lazult a várakozó tanulók fegyelme. Talán az ilyen — nem túlságosan ritka — alkalmak egyikén készíthette egy tanuló, vagy minisztráns fiú azt a rajzot, amelyet 1989-ban a gótikus templom szentélyének a falán fedeztünk fel. A mészrétegbe karcolt rajz ekét, eketaligát és — elnagyolt vonalakkal — a szántó embert ábrázolja. 3 6 A rajz a templom padlószintjétől alig 30 cm magasságban került elő az 1530-as évek második felében, a Perényiek által lebontatott szentélyben. A rajzot elfedi egy 1542ben vert, verdefényes ezüstdénárt 3 7 tartalmazó földréteg. Ebben az évben kelt Perényi Péter levele a fogságból, várnagyának, Végh Antalnak címezve, hogy a-templom építését félbe ne hagyják, fedélzetéről gondoskodjanak. 3 8 A rajz felett húzódik azonban a 74
