G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - Gömöri János: A sárospataki plébániai iskola feltárása
A SÁROSPATAKI KÖZÉPKORI PLÉBÁNIAI ISKOLA tény viszont, hogy a (katolikus plébániai) iskolaépületnek a lebontása és a másik (leendő református) iskolaépületnek a kialakítása időben egybeesik — véleményünk szerint — azt bizonyítja, hogy a két iskola egymásnak szerves folytatása. 2 5 Tehát azért kellett a Beginák elhagyott házában valamikor 1531 és 1539 között egy iskolát berendezni, mert plébániai iskolát szervezetileg átalakíthatták, sőt magát az addig használt iskolaépületet 1528 és 1537 között lebontották. A tanterem és az alá épített pince A plébániai iskola a térré kiszélesedő, középkori Fő utcán, közvetlenül a gótikus stílusban épített templom mellett állott. Körölötte kavicsos térburkolat húzódott. Az enyhén trapéz alakú ház közepén egy 5 x 10 m-es területű osztatlan terem (3. kép), alatta ugyanilyen méretű pince helyezkedett el. A terem és alatta a pince 60-70 cm széles falai világos mészhabarcsba rakott, tört kövekből épültek. A tanterembe külső lépcsőn lehetett feljutni, 2 6 mert a tanterem padlószintje — a pinceajtók magasságából és a megmaradt résablak-faragvány feltételezett helyéből ítélve — több, 2. KÉP A sárospataki plábániatemplom ásatási alaprajza 1/ A plébániai iskola feltételezett tanterme, alatta pince 2/ Az iskolamester szobája 3/ Árpád-kori körtemplom 4/ Perényi Péter által 1530-40-es években épitetett falak 5/ A 15- századi Keresztelő Szent János plébániatemplom 1530-as években lebontott szentélye a bekarcolt ekeábrázolással 6/ Perényi féle külső városfalak 7/ 16. századi harangtorony I. K. - III. K. / Mészégető kemencék mint egy méterrel magasabban lehett a korabeli külső szintnél. Ezt bizonyítja, hogy amikor a falakat a külső szintig bontották, a gerendafészkek nyomait már eltüntették. A pince nem boltozatos, hanem fafedémű volt és a pincét a lakószinttől elválasztó gerendák lezuhantak egykor a pincébe. A pince járószintjén ugyanis 3 méternél hosszabb gerendák hevertek, amelyeknek már csak a korhadéka, és az agyagrétegben megőrződött, 15-20 cm átmérőjű hengeres lenyomatai maradtak meg. A tanterem tehát fapadozatú és feltehetően famennyezetű volt. 2 7 Mivel a pince feltöltésben nem találtunk falazatból származó köveket, még kevésbé boltozatra utaló töredékeket, vagy az ablak- és ajtónyílások keretezésének darabjait, arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy ez a kőház nem lassú pusztulás után omlott össze, hanem módszeresen lebontották, köveit az erődítmény falaihoz használták. így, bár az épület tömegére és építészeti szerkezetére a feltárt maradványok alapján is kövezkeztethetünk, de elestünk attól a lehetőségtől, hogy az épület stílusára és korára vonatkozóan kőfaragványokból is levonhassunk következtetéseket. A kis szobában talált 40 x 19 x 2 cm méretű, vörös tetőfedő cserepek alapján következtethetünk a tető fedésének módjára. Az iskola felszámolásának időpontját jól megvilágítják a pince leletei. Két, jól elhatárolható földréteggel töltötték fel az épület pincéjét. Felül vastagon, szürke földet, alatta pedig sárga agyagréteget terítettek el. 242—280 cm mélységben 2 8 húzódik a köves, habarcsos járószint, amelyen helyenként vastag — kőfaragásból származó — kőzúzalék halmozódott fel. Talán ennek tudható be, hogy a pince szintje K felé erősen lejt. Míg a Ny-i „a" pinceajtó küszöbe -229 cm, e belső szint ehhez -242 cm, a pincefal • E 71
