G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - G. Sándor Mária: A pécsi egyetem helye és épülete

G. Sándor Mária A pécsi egyetem helye és épülete özép-Európában a 14. század közepe az egyetemalapítások ideje volt. Prágában 1348-ban IV. Károly császár, 1364-ben Nagy Kázmér király Krakkóban, 1365-ben IV. Rudolf herceg Bécsben, 1367-ben pedig Anjou Nagy Lajos király Pécsett alapít egyetemet. A fentiekben említett egyetemek a magyar kivételével az uralkodók székhelyén alakultak. V. Orbán pápa 1367. szeptember 2-án Viterbóban jóváhagyta a pécsi egyetem alapítási kérelmét, és azt engedélyezte. Az egyetem fenntartását a Rajna-Pfalzi származású Vilmos (Bergzaberni) pécsi püspök vállalta és adott helyet annak várában, a Püspökvárban. Az egyetemi vizsgák vezetését és elfogadását a pápa ugyancsak a pécsi püspökre bízta. Tudomásunk szerint az egyetem (studium generale) kánon- és római jogot, valamint filozófiát oktatott. A theológiai fakultást V. Orbán pápa nem engedélyezte. Az egyetem helyének kiválasztását részben az indokolta, hogy Pécs a szomszédos déli területek vonzáskörzetének központja volt. Másrészt Vilmos pécsi püspök személyes jó kapcsolata úgy a pápával, mint a királlyal. Vilmos püspök után még Alsáni Bálint egyetemi kancellár szerepléséről van tudomásunk 1386-89 közötti időszakból. A 14. század végére azonban az egyetem, mint egyetem megszűnik működni. Ezután 1543-ig a török foglalásig mint scola maioris ecclesiae székesegyházi iskola működik az egyetem épületében. Az egyetem épületének a helye az egyetemtörténeti kutatást az 1900-as évektől kezdődően foglalkoztatta. Békefi Rémig Evlia Cselebi török történetíró leírása alapján az egyetem épületét közvetlen a Székesegyház közelében feltételezi. Evlia Cselebi az alábbiakat írja: „Többi között az isteni Eflatunnak (Platón) a belső várban lévő régi, tudományos főiskolája, melynek hetven, fejedelmi boltozatú és várszerű szobája van. A korábbi időben ebben a főiskolában keletről és nyugatról több tanuló lakott, kik az összes különös és csodálatos tudományokat mestereiktől látván, a tudományokat tökéletesítették, jelenleg azonban e szobácskákban várkatonaság lakik s a lakosokkal szórakozik." Itt a régi pécsi egyetemről szól Evlia. E feltevést a későbbi helytörténetírás részben kétségbe vonta. Az első magyar egyetem 600 éves jubileuma kapcsán fellendülő egyetemtörténeti kutatás azonban újra értékelve Evlia Cselebi közlését, az egyetemet továbbra is a Püspökvárba helyezi. Klaniczay Tibor 1974-ben megjelent tanulmánya az egyetemi oktatást a székesegyház körüli épületek valamelyikében tételezi fel. Tanulmánya továbbá kiemeli Vilmos püspök szerepét az egyetem alapításával kapcsolatban és személyében látja az első magyar egyetem igazi létrehozóját. Jelen tanulmánynak nem feladata, hogy ismertesse a működésére vonatkozó legújabb kutatásokat. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül Székely György 1967-ben írt tanulmányát a pécsi és óbudai egyetemek alapítására vonatkozóan. E tanulmányában mutat rá arra, hogy a pécsi egyetem elhelyezése legalább is kezdetben az 1364-ben alapított krakkói egyetemmel volt párhuzamba hozható. Egy 1367-ben keltezett theológiai-filozófiai kódex bejegyzése szerint ugyanis Nagy Kázmér király, mint alapító és tényleges fenntartó az egyetem működésének első időszakában saját várában, a Wawelben adott helyet. A pécsi egyetem a domonkos renddel elsősorban azonban a püspökkel mint egyetemi kancellárral állt szoros kapcsolatban. így méginkább egyértelmű, hogy az egyetem nem a domonkosok kolostora mellett, hanem a Püspökvárban volt. A pécsi egyetem, mint ahogy azt az egyetemtörténeti kutatás bizonyítja, csak a 14. század végéig működött. Alsáni Bálint pécsi püspök egyetemi kancellár szerepléséről 1376-ban, valamint 1386-S9 közötti időből van tudomásunk. Székely György újabb kutatásai alapján nem feltételezi, hogy az óbudai egyetem 1389-ben történő alapítása után a pécsi egyetem még fennállott volna. Az egyetem megszűnésének, az egyetem és a káptalani iskola kapcsolatának kérdésével szorosan összefügg a pécsi egyetem elhelyezésének, épületének a problémája. Klaniczay, Petrovich Ede kutatásait alapul véve — Hundler Vitus pécsi püspöki vikárius 1460-évi levelét értelmezve — rámutat arra, hogy a scola maioris ecclesiae a székesegyházi iskola volt. A székesegyháztól északra feltárt középkori épületmaradványoknak az egyetemmel történő azonosítását bizonyítja az is, hogy az scola maioris-ként 1543-ig, a török foglalásig működik. Ettől kezdve az épületet a törökök annak 1664-ben bekövetkezett 87