G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TANULMÁNYOK - Alfons Huber–Kubinyi András: Egy budai iskolamester pályája a 15. század második felében

EGY BUDAI ISKOLAMESTER PÁLYÁJA A XV. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN egyszerre tíz éven át a bécsi egyetemen. Ezt tette „pro salute populi, ut viri docti, exemplares in vita et moribus, potentes in opere et sermone enutriantur et sustententur ad populum docendum, argendum, corrigendum et erudiendum in iusticia Dei..."

3

0 A három diák lehetett egyszerű scholaris, baccalaureus, vagy magister. Egy helyre Passau városa, kettőre a Wannrokonság tehetett javaslatot. Elsőnek a passaui Simon Guen magistert, valamint testvére fiait, Jánost, az artes baccalaureusát és Jeromost javasolta. János később „concionator Pataviensis"

3

1, passaui hitszónok lett, akár a nagybátyja. Jeromos egyelőre ügy látszik nem vette igénybe az ösztöndíjat, mert 1486-ban az ingolstadti egyetemre iratkozott be.

3

2 így Friedrich Puehler baccalaureus jutott az ösztöndíjhoz.

3

3 Bármennyire érdekes és izgalmas Paul Wann élete, akit a középkorvégi egyházi értelmiség egyik jellegzetes alakjának tarthatunk, számunkra öccse, Konrád pályája a fontosabb. Mindkét testvér 1441-ben iratkozott be a bécsi egyetemre, de míg Paul az első, Konrád a második félévben.

3

4 Konrád feltehetően az 1450-es évek elejéig maradt a bécsi egyetemen. Elvégezte az artes fakultást, ahol megszerezte a magisteri fokozatot, amely feljogosította egyetemi előadások tartására is. Annyit tudunk róla, hogy Arisztotelész logikájáról adott elő.

3

5 Innen került Budára iskolarektornak, feltehetően a legnagyobb, a Boldogasszony-egyház, a németek plébániatemploma iskoláját vezette.

3

6 Budai tanítói tevékenységéről egyedül bátyjának a straubingi kódexben megőrzött, öccséhez írt levelei emlékeznek meg.

3

7 Öt levél maradt fenn, sajnos, keltezetlenek.

3

8 Minden levél fő témája Konrád pályamódosítási terve: a világi életpályát a papira akarta felcserélni. Pap bátyja igen óvatosan fogalmaz, nem könnyíti meg öccse elhatározását. Végül azzal kapcsolatban, hogyha öccse mégis a világi pályát választaná és megházasodna, Pál apostolt idézi: melius est nubere, quam uri. (1 Kor. 7.)

3

9 A levelekből kiderül Konrád szoros kapcsolata Münzer Jánossal.

4

0 Ez a bambergi eredetű budai polgár 1447 és 1475 között kilencszer töltötte be a budai bíró tisztét, és mivel ekkor a magyar fővárosban évente felváltva magyar és német bírót választottak, nyilvánvalóan ő volt a legtekintélyesebb a német vezetőréteg tagjai közül.

4

1 Wann Konrád és Münzer kapcsolata megmagyarázza különben az előbbi budai karrierjét. A Münzerrel való összeköttetés arra is lehetőséget adott, hogy az idősebb Wann esetleg Budára költözzön. Öccse ugyanis — Münzerék segítségével — felajánlotta Paulnak a budai (nyilván Nagyboldogasszony-templomi) hitszónoki állást. Paul nem zárkózott el ezelől, azonban a következő kérdéseket tette fel Konrádnak: „Szükséges nekem tudni, hogy milyen munkával jár, és milyen jövedelmet hoz az az állás. Hol van a hitszónok lakása. Hányszor van az istentiszteleteken való részvételre kötelezve. Vajon tartozik-e gyóntatni, vagy a betegeket ellátni. Az is, hogy milyen meghatározott és kétségtelen fizetést kap."

4

2 Mintha egy mai, űj állást elfoglalni akaró értelmiségi érdeklődését olvasnánk! Ez a meg nem valósult budai hitszónoki állásügy egyben arra is utal, hogy a bécsi egyetemi professzor nem volt egészen megelégedve állásával, és új helyet keresett. Ezt igazolja különben straubingi levélgyűjteménye egy másik levele, amelyet Bárius Miklós egri prépost, magyar királyi alkancellárnak írt.

4

3 Mivel a címzett 1453-ban lett alkancellár, 1455 óta pedig már pécsi püspök, a levél viszonylag szűk időkeretek közé tehető.

4

4 Paul — érdekes módon öccsére hivatkozva — gyakorlatilag protekciót kér egy állás iránt a király környezetében. Bár tudjuk, hogy erre sem került sor, mutatja azonban azt, hogy Konrád már „valaki" a magyar fővárosban, akire lehet hivatkozni. A Wann-család budai kapcsolatait mutatja az a fenn már idézett adat, hogy Budai Kanczler János Paul Wann szolgálatában állt 1459-ben. Kanczler sem volt akárki. Neve ellenére nem németnek, hanem magyar származásúnak számított. Elsősorban a királyi kincstárban töltött be magas állásokat, a kilencvenes években budai tanácstag, 1498ban pedig a város magyarok által megválasztott bírája lett. 1507—1509 között halt meg. Kanczler mint egyetemi hallgató került össze Paul Wann profeszszorral, ugyanis 1458-ban iratkozott be Bécsben. Öccse, Angelus, Bakócz Tamás, a későbbi esztergomi érsek húgát vette feleségül.

4

5 Az egyetemi hallgatóságtól függetlenül Wann és Kanczler kapcsolata nehezen lenne érthető, ha a budai Wann nem állott volna összeköttetésben a Kanczlerekkel. Konrád nem vezette sokáig a budai iskolát. Ellentétben bátyjával úgy látszik, a tanítás kevéssé vonzotta. Ezért is gondolkozott a papságról, azonban végül megnősült, és kereskedő lett. Ennek idejét nem tudjuk pontosan, csak azt, hogy 1457—58-ban a pozsonyi harmincadon 20,8 aranyforint vámot fizetett a Magyarországra behozott áruk után. Ezek vásznak, fátylak, arrasi posztók, harisnyák, kalapok, kések, egyéb vasáruk, szappanok, rövidáru és egyebek voltak. A legnagyobb értéket a kalapok képviselték 7,88 aranyforint vámmal.

4

6 Az áru értéke nem túl magas, azonban ugyanakkor a már említett Münzer János 35,65 aranyforint vámot fizetett, igaz, főként posztó után.

4

7 A legnagyobb budai importőr Ernuszt János, Mátyás király későbbi kincstartója volt 151,88 aranyforint vámmal.

4

8 Ernuszt is különféle árukat hozott be, akár Wann. Nyilvánvaló, hogy a volt iskolamester, a bécsi egyetem egykori magistere, aki azonban később sohasem használta Budán egykori egyetemi fokozatát, pályát módosított: ősei példáját követte, polgári üzletember vált belőle. Bizonyára jó házasságot kötött, bár egyelőre sajnos nem ismerjük feleségét. A társadalmi megbecsülés a középkori városokban, így Budán, a vagyon és 53