G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - A reformáció kezdetei

REFORMÁCIÓ KEZDETEI A REFORMÁCIÓ KEZDETEI A mohácsi csata eseménye nem iskolatörténeti korszakhatár. A török hódítás továbbterjeszkedése, az állandósult háborúk, az ország részekre szakadása és a velük járó pusztulás nem hagyhatta érintetlenül az iskolákat sem. A középkori oktatásnak a mohácsi csata événél jóval „természetesebb" lezárását jelenti a reformáció megjelenése és térhódítása. Ennek fontos támaszai voltak a városok (legkorábban Erdélyben és a nyugati határszélen), ahol a zömében iskolázott, és így legalább olvasni tudó polgárság röpiratokon valamint a külföldön járt diákokon és kereskedőkön keresztül azonnal fogékonnnyá vált a lutheri hitújításra — az oktatás kereteinek kiszélesedésével az egyház szándékai ellenére saját szellemi monopóliumát ingatta meg. A külföldi egyetemjárás tendenciái azonnal követték a hitbeli változást: a bécsi egyetemet látogatók száma megcsappant az 1520-as évek után, míg Wittenbergbe tucatjával áramlottak a magyarországi diákok. Az igazi korszakhatár a reformáció új igényeket támasztó iskolaépítő igyekezetében, később a vele szemben új harci módszereket kereső katolikus restauráció, az ellenreformáció az oktatásra saját érdekében is nagy figyelmet fordító törekvéseiben mutatkozott meg. Die Niederlage bei Mohács ist kein Ereignis, das als Grenze einer Epoche in der Schulgeschichte zu betrachten ist. Die Türkenherrschaft, die Spaltung des Landes, die andauernden Kriege und die damit verbundene Zerstörung und Verwüstung sind allerdings nicht spurlos an den Schulen vorbeigegangen. Einen vielmehr "natürlicheren" Abschluß des mittelalterlichen Schulwesens als die Niederlage bei Mohács stellt das Erscheinen und die Verbreitung der Reformation dar. Die wichtigsten Stützen der Reformation waren die Städte (zuerst in Siebenbürgen und an der westlichen Landesgrenze), wo die Lehren von Luther unter den meist geschulten Bürgern (die zumindest lesen konnten) durch Flugschriften sowie durch die aus dem Ausland heimgekehrten Studenten und Kaufleute gleich auf fruchtbaren Boden fanden. Durch die Erweiterung der Grundlagen des Unterrichtes wurde das geistige Monopol der Kirche — entgegen ihrem Willen — erschüttert. Diese enorme Wende im geistigen Leben hatte unmeßbare Folgen auf das Schulwesen: Die Einführung des Unterrichtes in der Muttersprache, die ungarischen Lehrbücher und die Verbreitung der Buchdruckerei sind von besonderer Bedeutung in der Geschichte des ungarischen Schulwesens. Die Glaubenserneuerung zeigte sich sofort auch in der Tendenz der Auslandsstudien: Nach 1520 ging die Zahl der ungarischen Studenten an der Universität Wien zurück, während Wittenberg stark an Popularität gewann. Die neue Ära, die Reformation zeichnete sich durch ihre neuen Anforderungen an das Schulwesen aus, die später gegen die Reformation mit neuen Kampfmethoden auftretende katholische Restauration, die Gegenreformation legte bei ihren Bestrebungen im eigensten Interesse auch großen Wert auf den schulischen Unterricht. DIE ANFANGE DER REFORMATION