G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TÁRGYKATALÓGUS - Hazai egyetemek és külföldi egyetemjárás
TÁRGYKATALÓGUS kapta meg a baccalaureatust, s akkor készült a kézirat. írod.: Katalog wystawy 1928, p.16, 9sz.; Kat. Jagell. 243.sz, p. 280-285. Krakow, Uniwersytet Jagiellonski, Bibliotéka Jagiellonska, Cod. 243. fol. 3 r. M.R. 237 Metrica seu Album Studiosorum Universitatis Cracoviensis Pars II. A krakkói egyetem anyakönyvének részlete Teil der Matrikel der Universität Krakau (Fotó) 1509—1556 papírkódex, 116 fol. 345 x 250 mm Az eredeti beiratkozási könyv 1509—56-ból. A 129. oldalon az 1529/30 tanévben, 24. sorban: Johannes Georgii de Corona, artium magister Vienensis, dyocesis Strygoniensis, prima Marcii [1530] totum [sc. solvit]. Grass János {György fia) Brassóból, Hontems néven ismert. 1498-ban született, 1515-től a bécsi egyetemen tanult s ott lett magister. Krakkóban 1530-ban grammatikát és kozmográfiát tanított. Később Baselben működött, s 1533-ban visszatért Erdélybe ahol megalapította az első nyomdát s hirdette a reformáció eszméit. 1549-ben halt meg. írod.: Katalog wystawy p.17-18, 12.sz. ; Kat. Jagell. 259.sz, p. 298299. Krakow, Uniwersytet Jagiellonski, Bibliotéka Jagiellonska, Cod. 259. pag. 129. M.R. 238 A bécsi egyetem középkori ábrázolása a Rationale Durandi kéziratban Zeitgenössische Darstellung des Gebäudes der mittelalterlichen Wiener Universität (Fotó) 1385/1404 Az eredeti: pergamenkódex, 330 lap 464 x 356 mm A bécsi „hercegi kollégium" épületének ábrázolása Wilhelmus Durandi: Rationale divinorum officiorum c. művének fordításában. Az épület mellett balra III. Albert herceg, aki 1384/85-ben két épület megvásárlásával lehetővé tette az egyetem felépítését. A fol.Ír lap illusztrációinak ikonográfiái programjában III. Albert herceg érdemeit mutatja be. Az A iniciáléban a herceg ábrázolása látható, alatta az egyetem négy fakultásának dékánja hódol jótevőjük előtt, egy-egy könyvet nyújtva neki. Az alsó 239. sz. 220
