G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Hazai egyetemek és külföldi egyetemjárás

TÁRGYKATALÓGUS lelet két bronz görgető, amelyekkel a könyvtábla bőr borításának díszítését végezték. Mindkét darab négyzetes átmetszetű nyélből, és a nyél végében villába foglalt rovátkolással kiképzett élű 4 mm széles forgókorongból áll. írod.: Schallaburg 1982, 662. sz.; Irásné Melis K.: A Mátyás-kon budai királyi könyvkötőműhely leletei, Művészettört. Ért. 34 (1985) 48—59.; Budapest 1991, Kat. sz. 622. 623. Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya, l.sz. 51/1209-, 51/5063. I.M.K. 198 Könyvkapocs részlete a budai királyi palota ásatásából Buchschließe von den Ausgrabungen im Ofener Königspalast 15. sz., bronz Buda, Királyi palota, kápolnától északra, Gerevich László ásatása 1950. 48 x 7 mm A nagyobb formájú, vastag könyveket több elemből álló, csuklós szerkezetű kapcsok fogták össze, amelyeket különböző vastagságú szíjakra szereltek. A kiállított darab az összefogó szíj részére szerelhető kettős lemezből álló szíjvég. Domború gótikus levélelemekből álló díszítéssel áttört fekvő lapja van. közöletlen Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya, l.sz. 51.1216. I.M.K. 199 Könyvkapocs akasztólapja a budai királyi palota ásatásából Hakenförmige Hänger einer Buchschließe von den Ausgrabungen im Ofener Königspalast 15. sz., sárgaréz Buda, Királyi palota, télikert, Gerevich László ásatása 1948—58. 37 x 24 mm A könyvtáblák csatjait szerkezetük szerint lehet csoportosítani. A legtöbb budai csat akasztó-kampós szerkezetű, a budai veretek VI. csoportjába tartozik. Méretük hasonló, a zárlapokat változatos virág- és betűelemekből álló préselt díszítés borítja. Az e csoportba tartozó csatok szerkezetét az 1471-es nürnbergi Hieronymus-kódex csatja alapján rekonstruáltuk. A virágdíszes budai csatlapot a könyvtábla fekvő lapjára szögecselték. írod.: Irásné Melis K.: A Mátyás-kori budai királyi könyvkötőműhely leletei, Művészettört. Ért. 34 (1985) 54. 59. p., 16. kép. Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya, l.sz. 52.1076. I.M.K. 200 Könyvtábla sarokveretek Eckbeschläge von Bucheinbänder 15. sz., sárgaréz Buda, Királyi palota, a) külső támpillér, b) szárazárok, Gerevich László ásatása a) 1950, b) 1956. a./ 95 x 96 mm b./ 74 x 55 mm A budai könyvtáblaveretek II. csoportjába a zárt lapú, áttört szélű veretek tartoznak, ritkább előfordulásuk alapján pontosabb időmeghatározásra is alkalmasak. A kiállított sarokveret legközelebbi analógiája a Lövöldi Corvinán található. A lövöldi veret mellé szerelt csat lapján az 1478-as évszám olvasható, a bőrkötésbe pedig bepréselték a kötés évét jelölő 1488-as évszámot. Az analógiák alapján felmerülhet, hogy a budai veretek második csoportja talán az 1470—1480-as években került forgalomba, és ebben az időszakban terjedt el a legnagyobb területen. írod.: Sz. Koroknay É.: A lövöldi kolostor kötéseiről, Esztergom Évlapjai I960. 30. XXI—XXII. t.; Irásné Melis K.: A Mátyás-kori budai királyi könyvkötőműhely leletei, Művészettört. Ért. 34 (1985) 53. p. 5. kép Budapest, Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya, L. sz. a) 51.2686, b) 58.54.9. I.M.K. 201 Könyvtábla középveret Mittelbeschlag von einem Bucheinband 15. sz., sárgaréz Buda, Királyi palota, Gerevich László ásatása 1948—58. 67 x 67 mm A könyvtáblák négy sarkán általában deltoid alakú sarokveretek, középen pedig négyzetes vagy kerek középveret volt. A bemutatott darab a budai veretek I. csoportjába tartozik, domborított, áttört lemez, a négy háromkaréjos levél kiemelkedő, gyöngyözött keretbe foglalt korong körül helyezkedik el. Az ebbe a csoportba tartozó veretek Észak- és KözépEurópában általánosan használatban voltak. A kutatás jelenlegi állása szerint a veretek I. csoportját Budán a 15. sz. 60-as, 70-es éveiben használták. írod.: Irásné Melis K.: A Mátyás-kori budai királyi könyvkötőműhelyleletei, Művészettört. Ért. 34 (1985) 52—53. p., 59.4. kép Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztálya, l.sz. 72.37.1. I.M.K. (képet ld. 209. o.) 202 Basilius Magnus: De legendis poetis — Xenophon: Apologia Socratis (Facsimile) 1473, Buda, Andreas Hess papír 193 x 135 mm Az ősnyomtatvány Leonardo Bruni Aretino latin fordításában két görög szerző művét tartalmazza. 208