G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Káptalani iskolák

TÁRGYKATALÓGUS írod.: Adalék Porpáczi Lukács íródiák könyvtárához 1441-ből. MKSz 1881, 87.; Schönherr Gyula: Adatok a hazai középkori könyvtárak történetéhez. Magyar Könyvszemle 1888. 86-87; Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971. p. 133.; Érszegi Géza: Közép­kor. Sárvár monográfiája. Szerk. Horváth Ferenc. Szombat-hely 1978. p. 182-183.; Kódexek 1985. p. 129-130. 111. sz. LXVI. tábla.; Hoffmann—Wehli 1992, 232. Magyar Országos Levéltár, Dl 44318 ÉG. AZ ESZTERGOMI KÁPTALANI ISKOLA ÉS A COLLEGIUM CHRISTI EMLÉKEI / DENKMÄLER DER DOMSCHULE VON GRAN 81 „Esztergomi iskoláskönyv" "Graner Schulbuch" 1170 k., magyar pergamen, 23 levél 180x120 mm A kódex az ószövetségi Énekek Éneke magyarázatá­val kezdődik, ez után (19-23. levél) következik a latin grammatikai és stilisztikai kérdésekkel valamint időszámítással (computus) foglalkozó tanulmányi jegyzet. A kötet végén találjuk az ún. Esztergomi krónikát, amely nyolc Árpád-házi királyunk temetkezési helyét jelöli meg. A krónika-rész hite­lessége vitatott. Mészáros István az ego ala beje­gyzést ego alanus-ta. egészíti ki, az alanus nevet pedig az esztergomi káptalani iskola 1205-ből fenn­maradt adatával (A. magister scholarum) azonosít­ja. írod.: Mészáros I.: Magyarországi iskoláskönyv a XII. század első feléből. MKSz. 1961, 371-398., Uő.: A XII. századi esztergomi diákjegyzet (Hasonmás és szövegkiadás), Bp. 1973.; Csóka J.L.: Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms. III. 184. kódexe. Századok 1982. 969-985.; Kódexek 25. Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, MS III. 184. VA. 82 Sixtus mester, olvasókanonok, az esztergomi káptalani iskola vezetőjének pecsétje Siegel des Lektors und Leiters der Domschule von Gran, Meisters Sixtus (Facsimlie) 1272. június 12. (Magyar Országos Levéltár, Jankovich Miklós gyűjteménye) Az eredeti: ovális formába viaszba nyomott, hártyacsíkon függő pecsét Sixtus mester, esztergomi olvasókanonok hártyára írt okle­velén. 28 x 45 mm Sixtus mester esztergomi olvasókanonok, mint a király, V István által kiküldött bíró a sági udvarnokok és a Ják nemzetség tagjai közötti peres föld ügyében ítélkezik és ítéletét oklevélbe foglalja. Egyháziak gyakran kaptak az uralkodótól megbízást, vizsgálják meg a peres felek állítását és annak megfelelően hozzanak ítéletet. A káptalan egyik tisztségviselője, az olvasókanonok feladata volt a liturgiában megfelelő oklevelek felolvasása, s egyúttal ő volt a káptalan hiteleshelyi tevékenységének irányítója. Sixtus mester 1255 és 1272 között az esztergomi káptalanban olvasókanonok, 1267-68-ban scholasti­cus, 1272-ben az esztergomi egyház kancellárja. Már IV Béla megbízásából Rómában követ (1264). Az oklevélen függő ovális viaszpecséten balra forduló alak ül, előtte jobbra könyvállvány, s a rajta levő könyvből olvas. Felirata: S(IGILLVM) • MAG(IST)RI • SIXTI • SCOLASTICI • STRIGON[IENSIS], írod.. Kollányi Ferencz: Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom 1900. 13. Magyar Országos Levéltár Dl 40098. É.G. 83 László esztergomi prépost végrendelete Testament der Graner Propstes László (Facsimile) 1277. március 23- (Esztergomi Székesfőkáptalan Magánlevéltára) Az eredeti hártya az egri káptalan 1331-i átírásában tartalmazza László prépost végrendeletét. 356 x 228 mm László mester esztergomi prépost (1262—1279) végrendeletében Bibliáját a Szt. Katalin egyház papjára hagyja, hogy abból a leégett malmát rend­behozhassa és állatokat vegyen. Felsorolja a könyveit: közülük némelyeket a szegényeknek hagy, másokat a domonkosoknak és a ferenceseknek. Könyvei között jogi, történeti, erkölcstani könyveket, továbbá zsoltároskönyvet, breviáriumot stb. találunk. A 18 darabból álló gazdag könyvtár tulajdonosa IV Béla király klerikusaként kezdte (1262), jegyzőként folytatta (1263), királya követe­ként megfordult Rómában (1265). Az esztergomi káptalanban honti főesperes, majd prépost. IV László király engedélyével a királytól kapott bir­tokáról szabadon végrendelkezhetett. írod.: Fejérpataky László: A királyi kanczellária az Árpádok korában. Bp. 1885. 110-111.; Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II/2-3. 1272-1290., szerk. Szentpétery Imre kézi­ratának felhasználásával Borsa Iván. Bp. 1961. 173-174., 2747. sz.; Kódexek 1985. 46. sz. Esztergomi Székesfőkáptalan Magánlevéltára, Lad. 19. fasc.l. no. 8. É.G. 84 Egyházlátogatási jegyzőkönyv Protokoll einer Canonica visitatio (Facsimile) 1397. augusztus 25. (Esztergomi Székesfőkáptalan Levéltára) Az eredeti: papírfuzet. 270 x 190 mm Kanizsai János esztergomi érsek megbízásából helynöke, Antonius de Ponto sebenicoi püspök egy­168

Next

/
Oldalképek
Tartalom