G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)

TÁRGYKATALÓGUS - Kolostori iskolák

TÁRGYKATALÓGUS 111 Temesvári Pelbárt: Pomerium de Sanctis író szerzetes ábrázolásával / mit Darstellung eines schreibenden Mönches 1502, Augsburg papír [418] ff. 290 x 210 mm Temesvári Pelbárt (1435—1504) ferences szerzetes, író, prédikátor. 1458 után a krakkói egyetem hallgatója volt, 1494-ben rendfőnök lett Esztergomban. Latin beszédminta-gyűjteményeit (amelyek a római egyház dogmáit taglalják, a szentek életéből vett példákkal) olyan szerzetesek számára állította össze, akik az egyszerű nép körében forgolódtak. Műveit a 16. sz. végéig számos kiadásban kinyomtatták és Európaszerte ismertek voltak. A bemutatott augsburgi kiadás (csakúgy, mint a többi hasonló beszédgyűjtemény), két részre oszlik: Az első, a Pars hyemalis 97 beszéde a télen, a második, a Pars aestivalis 123 beszéde a nyáron ünnepelt szentekhez kapcsolódó prédikációkat tartalmaz. írod.: Temesvári Pelbárt válogatott írásai, Bp. 1982.; vö.. Schallaburg 1982. 552., Nr. 612. Országos Széchényi Könyvtár, RMK III. 104. G.T. 39 Ferences psalterium kotta jegyzete Notierung eines Psalteriums der Franziskaner (Fotó) 14/15. sz., Erdély 290 x 230 mm Erdélyi, 14. századi ferences psalterium plébániai használók által készített kottajegyzete a 15. századból. Az iskolákban begyakorolt kurzív magyar notáció alkalmas volt az archaikus többszólamúság, az orgánum jelzésszerű megörökítésére. Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 366. toldaléka Sz.J. 40 Budai Mihály domonkos szerzetes processionaléja Prozessional des Dominikaners Michael von Buda (Fotó) 1309-1319, magyar pergamen 188 x 135 mm A hazai kolostori scriptóriumok munkájának egyik korai fennmaradt emléke, domonkos kolostorban való használatra készülhetett. Tükrözi az új rendek kolostori iskoláiban tanított kottaírási módot (quadrat notáció). írod: Kódexek 51. Országos Széchényi Könyvtár, clmae 69Sz.J. 41 Gyertyatartó Kerzenbehälter 15. sz., ismeretlen származású bronz m.: 7 cm Öntött bronz, alul széthajló ág tartja a hatszögű, oldalukon kis ablakszerű nyílásokkal tagolt tartókat. Az egyszerű gótikus gyertyatartók valószínűleg kisebb műhelyek termékei, sorozatban előállított darabok voltak. közöletlen Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály 55.384.C K.J. A KOLOSTORI ÉS KÁPTALANI ÍRÁSBELISÉG ÉS HITELESHELYI TEVÉKENYSÉG A szerzetesek az írástudásnak nagy hasznát vették az oklevelek megszerkesztésénél. Mivel kevesen voltak az országban, akik értették az írás művészetét, a nagyobb bencés konventek hiteleshelyek lettek. A pannonhalmi, somogyvári és más konventekben az oklevelek tömegét állították ki. Ez a nagy befolyást jelentő gyakorlati munka is arra ösztönözte a mo-nostorokat, hogy az iskolára különös gondot fordítsanak, tanárokat tartsanak és egyre több szerzetest tanítsanak. A hiteleshelyek működését számos törvény szabályozta országos szinten, amelyek a 14. századtól megszigorítják a kisebb konventek oklevéladó tevékenységét. Ez összefüggésben állhat a kolostori oktatás színvonalának visszaesésével is. TÄTIGKEIT DER KLÖSTER UND KAPITEL ALS GLAUBWÜRDIGE STELLEN Die Schreibkenntnis der Mönche war bei der Verfassung von Urkunden von großem Nutzen. Da es wenige im Land gab, die die Schreibkunst beherrschten, sind die größeren Benediktinerkonvente glaubwürdige Stellen geworden, so beteiligten sie sich an der Rechtsverwaltung weiter gelegenen Gegenden. In den Konventen von Pannonhalma, Somogyvár u.a. wurden massenweise Urkunden ausgestellt. Diese einflußreiche praktische Tätigkeit zwang die Kloster, sich mehr um die Schulen zu kümmern, Lehrer zu beschäftigen und immer mehr Mönche auszubilden. 154