G. Szende Katalin – Szabó Péter szerk.: A magyar iskola első évszázadai = Die Ersten Jahrhunderte des Schulwesens in Ungarn : 996-1526 (Győr, 1996)
TANULMÁNYOK - Tompos Lilla: Néhány szó a középkori gyermek- és diákviseletről
NÉHÁNY SZÓ A KÖZÉPKORI GYERMEK- ÉS DIÁKVISELETEKRŐL Az idősebb hallgatókat azonban a klérus tagjainak tekintették, egyházi ruhát kellett hordaniuk és megkapták a klérust megillető jogokat is egyúttal. I. Mátyás király trónralépése után (1458 az 1458. évi X. törvénycikk a papság és nemesség mellett az egyetem hallgatóira is kiterjesztette a vám- és tizedmentességet). 1 6 A 13- századtól kezdve magyar földön is voltak vándorló diákok, deákénekesek. Egyik helyről a másikra járva, dalolva és énekeket szerezve tanítottak, frnokoskodtak. Kedves figura a garabonciás diák, rongyos fekete köpenyben járt, de gyakran fekete egyházi öltözéket viselt, kenyeret, tejet, tojást kért, a szűkmarkúaknak jégesőt jósolt fekete könyvéből, a „liber nigerbői", ahogy Európaszerte varázskönyvét nevezték. 1 7 A nemesség fiai a lovagi életre nevelődtek, fiatal gyermekként apródnak adták őket a királyi, vagy főúri udvarokba. Lovagi tornákon edződtek, tanulták meg a fegyverforgatást. A 14. század lovagok életéről, kultúrájáról a lovagénekek regélnek. Viseletük minden részletét láthatjuk a Képes Krónikában: a fegyvertípusokat, harcászati eszközöket, páncélokat, ifjakat színes szűk harisnyába bújtatott lábbal, szűk zekében, csípőre csúsztatott övvel. Ezt a kort idézi lovagkirályunk, Szent László története is. Legendájával, harcával a leányrabló kun vitéz ellen a hajdani gyepűvidék példaadó vitézévé lett, alakját a falfestmények sokasága őrizte meg számunkra. A 15. századtól írott források, a következő századtól kezdve címerképek és a képzőművészet alkotásai, majd a 16. századtól tárgyi emlékanyag is bizonyítja nemzeti viseletünk meglétét; dolmányt, mentét, szűk nadrágot viseltek az ifjak- és a vének egyaránt. A nemes leányokat is főúri udvarokban nevelték, megtanulták a ház vezetését, a kelengye készítésével a házasságra készültek, iskolába még hosszú évszázadokig nem járatták őket. A felidézett adatokból kirajzolódik a középkori ifjak, diákok viselete, ennek teljesebbé tétele azonban még további kutatások feladata. JEGYZETEK 1. Endrei Walter: Patyolat és posztó Bp. 1989. 111. 2. Bánk József: Váci megyei almanch. Vác, 1970. 3. Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrása. Bp. 1904. 92. 4. Zolnay László: Kincses Magyarország. Középkori művelődésünk történetéből. Bp., 1977. 289. 5. Uo. 267. (II. Ulászló Graduáléja, Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár) 6. Mezey László: A középkori élet. Európai antológia. Bp. 1964. 175. 7. Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996—1777 között. Bp. 1981. 62—638. Uo. 147. 9. Gáborján Alice: Két magyar hosszúszárú lábbelitípus viselettörténeti elemzése. In.: Néprajzi Értesítő XL. Bp., 1958 10. Fraknói Vilmos: Adalékok a hazai és külföldi iskolázás történetéhez a XV. és XVI. században. In: Századok, 1875. 11. Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bp., 1979. 109—110. 12. Fraknói Vilmos: Réwai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása. 1538—1555. Történetírók tára. Rómer Flóris, Ipolyi Arnold, Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás, szerk. Glatz Ferenc Bp., 1981. 199. 13. Uo. 203—204. 14. Nemes Mihály—Nagy Géza: A magyar viseletek története Bp., 1900. XIII. színes tábla. A magyar tanuló a prágai egyetemen — eredeti festménye a prágai egyetem birtokában van, V. László szónoklati könyvét a bécsi udvari könyvtárban őrizték könyvünk összeállításakor. 15. Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996—1777 között. Bp., 1981. 105. 16. Császár Mihály: Az Academia Istropolitana, Mátyás király pozsonyi egyeteme. Oklevéltárral. Pozsony. 1914. 6917. Kardos Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése. Bp. é. n., 135—136. 131
