Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

III. Ujváry Gergely

Kapitány Ur parancsolatjából a Templom eszközcinek megtekintésére és Tisztelendő Plébános Ujváry Gergely uramtól kézhez adására és helybenhagyására. Azért mindeneket helyben találván fölljebb említett Pater ur felirta és rendbe látta; sőt azon fellyül a ládába(n) egynéhány (olvashatlan szó) szép keszkenőkkel többet találtunk. Böcsületesen hagyá el Páter Ur az templomot kit kezünk Írásával is megerősítettünk. Maracskó János, Kántor János Vayda, Markoviczky Peter.« Mikor a jó »Pater« Tatától »böcsületesen« megvált, a 6 fíliás plébániának legalább 3000 hive lehetett. Az évi 100 keresztelés bátran enged erre következtetni; azért azon sem csodálkozhatunk, bog/ ugyanazon év (1695.) jul. 2-án, a bodajki kápolna felszentelésén, 300 tatai búcsújáró jelent meg, ami egyúttal biztos jelensége Ujváry Gergely eredményes lelkipásztori működésének és a tatai hitélet föllendülésének. A bodajki bucsujárást a tatai hívek azóta is hűségesen folytatják. Ujváry tehát Tatáról távozott. Eletének további folyamából azt véljük következtethetni, hogy Tatáról ismét visszatért szerzetesi otthonába, szerzetesi kötelékébe, de valószínűleg csak azért, hogy; végleges elbocsátását szorgalmazza. Annyi ugyanis bizonyos, hogy az ő tatai működése alapján, hamarosan fölvételt nyert a győri egyházmegyébe s itt elnyerte az akkori nádorispán, herceg Esterházy Pál kegyurasága alá tartozó fertőszentmiklósi plébániát. Mikor foglalta el, nem tudjuk, de 1698-ban már itt működik s itt készíti azon egyházlátogatási jegyzőkönyvet, amely 1699. jan. 19-iki keltezéssel a Telekessy püspökhelynök kiadta kérdésekre megadja a választ. A kurta válasz is arra mutat, hogy a plébánián uj ember volt; Írásbeli föl jegyzéseket meg azért sem találhatott, mert, mint jelentésében irja, azon (17.) század folyamán a templom és plébánia 3-szor kerültek az újhitűek és hitetlenek hatalmába. Utoljára, — 1683-ban, — Thököly török-tatár segédcsapatai raboltak és pusztítottak a plébániában. Ez alkalommal a templomot is elhamvasztották. Más alig van a jegyzőkönyvben. Szentmiklós már ebben az időben is a népesebb plébániák közé tartozott; több nemesi családnak állandó tartózkodási helye volt ;s mert a családokból megyei tisztviselők is kerültek ki, ismételten tartottak Szentmiklóson megyegyüléseket is. A hely kiválósága, de legkivált az a körülmény, hogy Ujváry alig 3 évi itteni működése után, elnyeri az ősi, előkelő kőszegi plébániát, egyaránt arra vallanak, hogy az intéző körök Ujváryt