Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

II. Ivánchich Márkus

B) Egykorú felírások, 1656. 1. A loretói ulon emelt pestis kereszt felirása: ANNO 1656 GOTT ZU LOB UND EHR HABEN AUS ERLÄUCHTUNG DES HEYL. GÉISf TES DER HEYL. MUTTER GOTTES MARIA ST. LORETHA BERNHART NEIDINGER SCHULMEISTER ZU GROSS-HEFLEIN UND EVA SEIN LIEBE HAUSFRAU DIS CREUZ AUFRICHTEN LASSEN. 1657. 2. Az Ivánchich. M. állította, utmeiiti keresztnek fölirása: HANG MEMÓRIÁM SUIS SUMPTIBUS DEDICAVIT A. R. D. M. (arcus) I(VANCHICH) P(AROCHUS) M(AJORIS) H(EFLEIN) IN HON B. M. Y. ET S. SEBASTIANE ANNO 1657. — A szobor szárának négy oldalán: az ostorozott Jézus, a bold. Szűz, szent Magdolna és szent Péter apostal dombormívü képeivel. 165?. 3. Aranyozott ezüst szentségmutató fölirása: MARCUS IVÁNCHICH PAR (lœhus) MAIORIS HEFLEÍN. 1654. — A negyedik számjegy olvasása kétes. 1660. 4. »Ecce honio«, a régi mécsesek formájára, stukkódiszítéssel. — Föliiása: ,1660. GOTT ZU LOB IL EHR AUCH ZUR EVIGEN, GETACHNUSS HAT DIS CREUTZ LASSEN AUFRICHTEN DER ERSAM HANNS ZOECHMEISTER MITNACHBAR ZU GROSZ HÖFLEIN UND MARGARETA SEIN HAUSFRAU. 1668. 5. Isméit »Ecce homo« a jelenlegi temető közelében. Jelzése: E. B. 1668». Eriről a szoborról maradt fönn az a monda, hogy az 1683-ban Bécsnek voinnlő tatárok kardjukkal megvagdalták, ami most is meglátszik rajta. E monda költői feldolgozása Pap bácsi: Régi versek c. kötetében olvasható. 1668. 6. A negyedik »Ecce homo« az »Anger«-nek nevezett régi táborhelyen, ez is 1668-ból való. Mind! a négy »Ecce homo« oszlopszárán Krisztus kínszenvedését ábrázoló domborművek. 1669. 7. A templom belsejében, az evangéliumi oldalfalba illeszlett emlékkő vön: