Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

II. Ivánchich Márkus

Ivánchich gyermekkora és ifjúsága azon zavaros időkre esik, midőn Bocskay és Bethlen hadai ismételten végigpusztították a du­nántúli éjszaki megyéket; ami főleg azért történt, mert ezeknek a megyéknek jórésze a Habsburg-ház zálogbirtokaihoz tartozott; egy­házilag azonban az elzálogosított uradalmak is megmaradtak Győr­egyházmegye kötelékében. Ezért Márkust is szülői Győrbe küldöttek iskolázásra s itt vé­gezte a filozófiát. Ekkor még Győrött nem volt papnevelő-intézet, csak a püspöknek úgynevezett »diákháza«, ahol a papságra jelent­kező ifjakat nevelték, tanítgatták; a fegyelem is elég szigorú volt, de biz a diákokat egyéb nemű munkálatokra is elég gyakran fölhasz­nálták; teszem azt: püspöki körlevelek széthordására, szüreti mun­kára, amit egyébként talán szívesen is végeztek. Ezen időben a fraknói és kismartoni uradalmakban az ujhit német követői még mindegyre szívós ellenállást tanúsítottak, ami abból is eléggé látszik, hogy németajkú ifjak papságra egyáltalán nem jelentkeztek, úgyhogy nevezett két uradalomban a német plé­bániákat egytől-egyig külországi németekkel kellett betölteni. Iga­zolja ezt a következő hiteles kimutatás is. Az 1641. évi egyházláto­gatási jegyzőkönyv szerint ezen időben a soproni főesperesség éj­szaki részében, melyhez Fráknó és Kismarton vidéke is tartozott, — összesen 36 plébánia volt. Ezek közül azon évben betöltetlen 10; a többi 26 helyen működő plébános közül: Elgondolható, hogy a sok bevándorolt német pap között túl­nyomó volt a selejtes elem és csak elvétve akadt olyan derék német pap is, aki a lutheránosok üldözése elől menekült a győri egyház­megyébe s itt szépen működött. 2 ) A horvátok ellenben, papok és hivek egyaránt, szinte kivétel nélkül mindnyájan hűek maradtak ősi katholikus hitükhöz és az ujhitüekkel való küzdelmekben mindenütt erélyesen és eredménye­sen a hithű katholikusok pártjára állottak. így azután nincs mit csodálkoznunk rajta, hogy az Esterházy nádor és Nádasdy ország­bíró megindította tömeges visszatérések idején (1622—1645.) a Győrött tanuló horvát theologusokat 1—2 évi theologiai tanulmány után fölszenteltek és mindjárt felszentelésük után, megtették őket a) külországi német b) horvátajku c) meg nem jelölt nemzetiségű 15 8 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom