Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

I. Széchenyi György

szűk, legföllebb a törvény betűje, de :nem annak (szelleme ellen vétett. A most rajzoltuk jellemvonásokat olvassuk le Széchenyi György fönnmaradt arcképeiről is. Hatalmas, szélesvállu termete,

12

) inkább világi főúrra, mint püspökre emlékeztet; körszakállas arca komoly, szinte rideg; homloka magas. Alakja késő vénségében ha meg is roppanik, szelleme, akaratereje a régi marad. Életrajza után odaírhatjuk mi is, amit az illavai trinitárius atyák irtak fundatoruknak képe alá: Hic vultus venerandus erat Szecsenius olim, Sed mens et manus est pulchrior ante Deum. Magyarul: Nézzed, e szép arc Szécsenyié, tisztelve tekints rá, Am szive és kezei szebbek az Isten előtt. VII. Jegyzetek. !) E versel B. Szabó L. a »Szeciienyi csalad« c. művében szóróiszóra közli. (I. 673.) • 2

) A magyar bibliográfusok a Széchenyi előtti időből külön Győrqgyhm. sz&rtartáskőnyvet nem ismernek. Széchenyi György az ő 1666évi Rituáléjának Előszavában azt irja, hogy az előtte használt szertartásos könyvek »injuria lemporum jam quasi tri ta et vetustate afoor lita*. Az,az: már régiek és elrongyolódtak. Eszerint nem valószínű az 1930. é. győri névtár azon közlése, hogy II. Draskovich György győri püspök (1635—1650.) szintén nyomatott szertartásos könyvet. Széchenyi György idejében (1666.) ezt még nem nevezhették volna réginek iés elnyűttnek. — Egyébként Széchenyi György Rituáléja is, az> ák'kori zavaros i'dokhen sokféle (török-tatár-kuruc) viszontagságon ment. keresztül, úgyhogy ma már csak két példányát ismerjük; az egyik Pannonhalmán, a másik a soproni evang. Iyceum könyvtárában van. Az- utána következő győri Rituálék 1687-ben és 1711-ben jelenlek meg3

) Ezen népes kolostor egész József császár idejéig fönntartotta magát. 4) Jlyes aprólékos dolgokat a különben szinte túlságosan pontos püspök- nem vett jegyzékbe; ezt is csak a loretói szerviták naplójából tudjuk, ahol 1751. jul. 13-án föl van jegyezve, hogy a Lorelo-kápolnából Széchenyi lámpáját ellopták. 5

) Széchenyi György akkori politikai hangulatát jól tükrözi viszsza azívti álnekdotaszerü kis jelenet, mely Szirmay Antal kéziratos művében így olvasható: A Wesselényi-féle összeesküvés után, midőn a bécsi kormány a nemzet alkotmányos jogait fölfüggesztette, az • agg püspök' mise köziben hangosan fölsóhajtott: Boldog Isten, mire jutánk' Szolgája, aki ekkor minisztrált neki, szintén hangosan így válaszolt: