Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

IX. Jáky Ferenc

röződött. Különösen Donin Lajos lelkipásztori és irodalmi tevékenysége hasonlít több tekintetben az övéhez. Mindazonáltal, mert Bécsben gyakrabban betegeskedett, négy év után ismét visszakívánkozott a lelkipásztorkodás terére. Igy került 1841-ben Sz. Margitra, Ruszt közelében, majd 1843-ban Köpcsénybe káplánnak, 1845-ben pedig Osliba adminisztrátornak. Jáky Ferenc, amint látjuk, 10 év alatt 5 káplánállomáson fordult meg s közben még nevelő is volt. Pályája e tekintetben hasonlított a régi jóhirü iparosokéhoz, akik miután fölszabadultak, vették a vándorbotot és bejárták az országot, hogy kellő tapasztalatokat (szerezzenek s így méltók legyenek a mesterségre. Ä lelkipásztorkodás nem mesterség, hanem több: »ars artium«, a művészetek művészete. Joachimot is az isteni gondviselés felszentelése után körülvezette az egész egyházmegyében, elvezérelte a világhírű '.császárvárosba is, bizonyára azért, hogy gazdag tapasztalatokat gyűjtve, mesteri tudással vesse magát a művészetek művészetére: a lelkipásztorkodásra. IV. Osli. Joachim Ferenc 1845 május 6-án foglalta el a vallásalap kegyurasága alá tartozó oslii plébániát. Mint adminisztrátor érkezett s csak az év vége felé nevezte ki a kir. helytartótanács rendes plébánosnak. .Rávaló év (1846) január 14-én kapott invesztitúrát. Osli a termékenységéről hires Rábaközben fekszik, közel Kapuvárhoz s még közelebb a hanysági Király-tóhoz, melyből 1749ben az országos hírnevű Hany Istókot kihalászták. Ez a kis falu, mint neve is mutatja, a hajdan oly előkelő Osl családnak köszönheti alapítását. Az Osl családból szakadtak ki az Ostfiak, Agyagosok és Kanizsaiak is; nevezetesen azok a Kanizsáik (István és Lőrinc) is, akik a csornai premontrei kolostornak a megalapítói. Az utolsó Kanizsai leánnyal, Orsolyával az ő férjére, Nádasdy Tamás nádorra szállottak az összes Kanizsai birtokok. Osli ősi lakosait az 1683. évi törökjárás majdhogy egészen ki nem irtotta. Össze-vissza vagy 30—35 lélek maradt meg a faluban, akik — úgy mint elődeik —< a baboti, majd a kapuvári plébániához tartoztak, de istentiszteletre szivesebben jártak Veszkénybe, mert közelebb volt a falujokhoz. A lakosság a török és kuruc háborúk után lassanként ismét felszaporodott; az ősi kápolnát 1766-ban templommá bővítették s