Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

IX. Jáky Ferenc

Negyedéves korában ő a »cantus praefectus«, tehát jó énekes is lehetett, egyúttal »infirmarius« is, ami megint azt mutatja, hogy már akkor is vonzódhatott a betegekhez. A kispapoknak akkor már nyilvánosan is kellett prédikálni; Joachim, ez áll róla, magyar szónok; ami megint annak jele, hogy német fiu létére már akkor is otthonos volt a magyar nyelvben. R győri theologian akkor még életben volt a gyakorlati tanfolyam; ezért Joachimot is csak ennek elteltével, 1830 január 31-én szentelték fel, kevés nappal 24. életévének betöltése előtt. Ujmiséjét február 7-én a székesegyházban tartotta, kitett legm. Oltáriszentség előtt és egyébként is rendkívüli nagy ünnepélyességgel. iBerghofer Mihály nagyprépost volt a manuduktora, Wurda Károly theol. tanár a ceremonárius és csupa fölszentelt papok az asszisztálok, az akolitusok kivételével, akik kispapok voltak. Mindezek a szülői házban tartott nagy vendégségen is megjelentek, hol is mint a kispapok krónikája mondja: »Lautissimo prandio excepti sunt.« Azaz, bőségesen megvendégelték őket. III. Vándorlások. Tét, Sopron (Szent Mihály) és Oroszvár voltak Joachim első káplánállomásai. De mindenütt csak rövid ideig működött. Az oroszvári uraságoknál megismerkedett a Hunyadi grófi családdal és ezeknek kérésére Juranich püspök megengedte, hogy a nevezett crrófi családnál nevelői állást vállalhasson, ami egyébiránt akkor úgyszólván mindennapi dolog volt, mert a legtöbb arisztokrata család előszeretettel bizta gyermekei nevelését katholikus papokra. Dresmitzer, Deáiky, Orbán, Hodich, Szabó István győri kanonokok a 19. század első felében mind ilyen nevelői állásokat töltöttek be. Joachim a Hunyadi családdal rendesen Bécsben tartózkodott; a grófék képzett és jámbor papjukat nagyon szerették, megkedvelték, amit azzal is megmutattak, hogy vele nevelői működése után is fönntartották az összeköttetést és minden közlekedéstől félreeső plébániáján is többször meglátogatták. Joachimnak mind a nevelői állás, mind a bécsi tartózkodás nagy hasznára volt. Megtanult franciául, aminek utóbb, irodalmi működésében nem csekély hasznát látta. Azután bécsi jeles papok s az ottani tanulságos hitélet nagy hatással voltak aszketikus hajlamú lelkületére, ami aztán egész plebánosi működésén visszatük-