Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
VIII. Dresmitzer József
Bőjtelö hó 1-én nyomtatott körlevelet küld széjjel, de egy szóval sem érinti sem a politikát, sem az akkor éppen szunnyadó szabadságharcot. Tavasz nyiltával ismét föléled a harc. Dresmitzer késedelem nélkül tesz eleget Lukács győri h. kormánybiztos azon május 21-iki szigorú rendeletének, mely meghagyja, hogy a papok minden valláskülönbség nélkül, rangra való tekintet nélkül, — a növendékpapokat is ideértvén, — május 28-ik napján reggeli 9 órakor a megyeház termében megjelenjenek, mely alkalommal esküt fognak letenni a magyar függetlenségre. Az erre vonatkozó rendelet ezen fenyegetéssel végződik: »Ki jelen rendeletemnek nem engedelmeskedik, legyen fő- vagy növendékpap, szerzetes vagy lelkész, káptalanbeli vagy deficiens mint haza ellensége fog tekintetni s aszerint büntettetni. 11 ) Ugyanezen napon közvetíti a káptalani főhelyettes azon kormányrendeletet, mely a magyar fegyverek győzelméért böjtöt, predikátiót s 'különféle ájtatosság! gyakorlatokat ir elő. 12 ) Junius 11-én pedig »kellő tudomás vegett« a győri és győrmegyei papsággal közli a kormánybiztos azon nyilt rendeletét, mely Rónay Jácintot a város és megye területére »egyhazi föszonokka« nevezi ki. Ez a rendelet Rónayt nemcsak szónoklatok megtartására kötelezte, hanem egyúttal annak ellenőrzésére is, hogy »hetenkent egyszer az egyházakban szónoklatok tartásának a nép buzdítására, telkesítésére*. ! Közbe a h. kormánybiztos június 9-ikére »a magyarországi függetlenség és Buda vára visszavételének emlékére« a kismegyeri téren népünnepélyt rendel el, »mely alkalommail, — mondja a rendelet, — szent menet fog Győr városából reggel 8 órakor a nevezett térre kiindulni egyházi főpapok vezérlete alatt«. 13 ) E rendelet az összes felekezeti lelkészeket szigorúan utasítja, hogy az ünnepen híveikkel minél nagyobb számban megjelenjenek. Ugyanígy kötelezték a papságot arra is, hogy június 11-én jelenjenek meg a nagypiaci népgyűlésen, melyen Gyapay h. kormánybiztos és 3 lelkész tartottak szónoklatokat »a végveszélyben forgó hazáról«. 14 ) De ezután már jött az osztrák, meg a muszka! Dresmitzer a .kényszer előtt itt is meghajolt. Az ellenség rendeletére is ünnepelni kellett: kivilágítással, Te Deummal, püspökvári lakomával stb. stb. Tudjuk Haynau és emberei künn a peri-
