Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
VI. Gróf Zichy Ferenc
Rákost a püspök rendes nyári lakhelyének szemelte ki, ezért a szük, várszerű kastélyt kényelmes palotává bővítette s művészi bútorokkal, képekkel, szobrokkal fényesen berendezte. Elmaradhatlan volt a sziép gyümölcsös és virágos kert is. Rákoson a püspök a nyári és őszi hónapokban huzamosan szokott tartózkodni, főleg azon okból, 'mert közel estek: Sopron, Kismarton, Bécs és Pozsony, mely helyeken a püspöknek gyakorta volt dolga. A rákosihoz hasonló építkezést végzett Zichy püspök egyik családi birtokon is. 1772-ben jelentékenyen kibővítette a zsélyi kastélyt. Mindezen helyeken az ő címerei most is hirdetik, kinek költségén s kinek elgondolása szerint készültek ezek az uri otthonok Am ha a jámbor püspök a saját lakóhelyeiről ily uri módon gondoskodott, elgondolható, mennyivel inkább buzgólkodott azon, hogy Isten házait is méltó módon ékesítse. Ebbeli tevékenysége 40 évi püspöksége alatt szinte megszakítás nélkül tartott. Szombathely, Romand, Pér, Bágyog, Himod, Vaszar, Szentmiklós, Ráró,. Mecsér, Lebeny ama kiválóbb helyek, ahol templomokat épített, bővített, oltárokkal és egyéb szükségesekkel fölszerelt. »A legtöbbjét, — mondja életének egyik tanuja, — tőből kezdette, hegyén végezte.<• Sőt, ahol templomot épített, ott rendbehozta a plébánia egyéb egyházi épületeit is. Építkezéseinek koronája azonban az ő székesegyházának, a győri öregtemplomnak belső megújítása iés fölszerelése. Ezen ősi székesegyház is, mint hazánkban annyi más, egymásután behódolt a román, a gót, majd a reneszánsz építészeti ízléseknek. Az utolsó nál (1639—1645.) Giovanni Bapt. Rana volt az építőmester. Utána Széchenyi építette át a templom homlokzatát és emelt föléje hatalmas barokk-tornyot. (1660—1681.) Zichy püspök idejében is ez a barokk-styl volt még divatban, azért ő is ennek megfelelően alakította át a templom belsejét. A nagy munkát 1767-ben 11 ) az éjszaki mellékhajó főoltárának helyreállításával kezdi meg. Ennek az oltárnak ormozatán helyezi el a székesegyház legdrágább ereklyéjét, az 1697-ben vérrel verejtékezett Szűz Mária-képet és ez elé építtette az ő kriptáját is. A barokkdiszben szinte túltengő munkálatokat bécsi és bécsújhelyi oltárépítők végezték. Ezen mellékhajó után a sekrestyékre került a sor; a gazdag díszítésű fali szekrények itt is elsőrangú művészi kezekre vallanak, de ezeken, a kis barokk-oltár kivételével, már teljesen a rokokó uralkodik. Legkevésbé sikerült itt a festő
