Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

V. Primes György

Mikor Primes ilyenmódon már a gyermekekről, szegényekről és betegekről kellőképen gondoskodott, a soproni hivek régi Máriatiszteletét igyekezett mélyíteni, mintegy engesztelésül azokért a bántalmakért, melyeknek e tisztelet a hitujítók részéről Sopronban oly sokáig ki volt téve. Örömére szolgált, hogy hivei 1711. óta minden évben végeztek máriazelli bucsujárást, úgymint a kismartoniak, herceg Esterházy Pál idejétől kezdve. Ő, ki tanuja volt a kismartoni ájtatosságoknak, ezt most hévvel folytatta s valószínűleg ő volt az is, aki az öregcelli Szűz Mária csodás szobrának mását, a Szentlélektemplom főoltárán elhelyezte, amint az még ma is látható. Ezelőtt a szobor előtt imádkoztak a soproni hivek, Zichy püspök 1755. évi rendelete óta, minden vasár- és ünnepnap délután a szent olvasót. Am Primes Mária-tisztelő lelkületének mindez még kevés volt! Ugy intézkedett, hogy az iskolás gyermekek naponként közösen végezzék el a szent olvasó imádságot. Itt is úgy, mint az építkezéseknél a buzgó plébános ment elő világító példával. Meghatóan írja róla életének egyik megfigyelője, az akkori rákosi plébános: »Hol az a toll, mely leírhatná azt a gyöngéd áhítatot, mellyel Primes a Mindenszentek Királynéja iránt viseltetett? Valóban nem volt a hónapnak hete, a hétnek napja, a napoknak órája, melyben a Mária-tiszteletnek valamely módját ki ne találta és Gábor arkangyallal Máriát ne magasztalta volna. Igen, elveszettnek tartotta azt! a napot, melyen azt a szent olvasót, melynek elmondására alapítványt is tett, az ártatlan gyermeksereggel közösen el nem végezhette s kénytelen volt annak elvégzését másra bizni. Ó szent féltékenység, vajha a mi szivünkben is fölélednél, hogy Primes ragyogó példáját mi is követni igyekezzünk !« Szintol

y épületes az az aprólékos gond is, mellyel végrendeletében ezen mindennapi olvasó-ájtatosság fönnmaradását biztosítani igyekezik. Nagyon szivén feküdt Nep. szent János tisztelete is. Ez az lájtatosság Primes plébános idejében érte el világszerte delelőpontját, Sopronban akkor már 2 iszobra is állott; egyik ott, ahol a bánfalvi patak Sopron város területét eléri, a mai Erzsébetligetben; a másik pedig ott, ahol a patak a várostól bucsut vesz: a harkai ut torkolatánál. A falak közé zárt lakosság ezeket a távolságokat kényelmetlennek találta; ez okból Primes plébános a maga és a hivek adományaiból a város kellő közepében, ott, ahol a bán-