Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok

IV. Márki Mátyás

a kálváriát gondozó ferencrendi szerzeteseknek. Ezek azután, a herceg utasítása szerint, a kálvária alsó kápolnájában, az olajfák hegyét jelképező sziklák fölött, helyezték el, hol is másnap Keresz-tély Ágost biboros püspök a szobor előtti oltáron bemutatta alz első ünnepélyes nagymisét. A megyéspüspök ugyanezen alkalommal kiállította a szobor csodálatos voltát tanúsító bizonyítványt is. Erre, mi sem természetesebb, a magyar, német, horvát bucsujárók még tömegesebben jelentkeztek. Egy-egy évben vagy 120 processió is érkezett. Az évi áldozók száma állandóan 60 ezer körül járt, pedig akkor még íegy-egy gyónás után csak egyszer áldoztak a legjámborabb hivek is. Az uj szenthelyet Kismartonhegynek nevezték el. Hire csakhamar országos lett, mert ez volt az akkori Magyarország legszebb kálváriája és egyre feltűnőbbek és számosabbak lettek a csodás Mária-szobor tiszteletével kapcsolatos gyógyulások és imameghallgatások. Boldog volt a herceg, hogy az isteni gondviselés késő öregségében ily nagy lelki dolgokra használta őt föl eszközül! Bizonyára sokszor szállt föl lelkéből a sóhaj: Fecit mihi magna, qui potensest! Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas! (Luk. 1, 49.) De nagyrabecsülte Márki közreműködését is. Ez időben ugyanis bár a hercegnek már volt saját házi főpapja és Kismartonhegy is ennek kiváltságos egyházi joghatósága alá tartozott; mégis a herceg ezen szent és fontos ügynek rendezésénél nem a saját, kiváltságos házi főpapjának, hanem állandóan Márkinak tanácsát és közreműködését vette igénybe. Mennyire értékelték ezt a tanácsot és tapintatos közreműködést, abból is kilátszik, hogy az átszállítási ünnepség után a megye főpásztora Márki Mátyás h. főesperest c. püspökségre terjesztette foil,- s 1712. elején el is nyerte ezen méltóságot. Nagy volt a föltünés, még nagyobb az öröm, mert c. püspöki méltóságot, káptalanon kivül álló pap Győregyházmegyében még nem kapott. A kismartonhegyi szenthelyek további sorsa már nem tartozik Márki életrajzához; de ki kell emelnünk azt a szerencsés körülményt, hogy mind a kálvária mind a Szűz Máriás bucsujáróhely jelentékenyen hozzájárultak azon bensőséges hitéletnek megerősítéséhez, mely Márki környezetéből kiáradott.