Moh Adolf: Győregyházmegyei jeles papok
IV. Márki Mátyás
úgyszólván a szülői háznak előcsarnokában szolgálhattak az Istennek. Márki a nádori udvarnak Kismartonba történt átköltözködését hitbuzgalmi céljaira nagyon jól föl tudta használni. A nádori udvarban állandóan tartózkodtak jezsuita atyák, akik a helybeli szentferenciekkel karöltve Márkinak nagy segítségére voltak, missiók, szentségimádások, lelkigyakorlatok, egyházmegyei ünnepségek megtartásánál, amint erről majd részletesen is beszámolunk. Ezek segítségével, alig hogy egy kis rend lett a sokszorosan megpróbált plébániában, Márki egész csomó püspöki funkciót is készített elő. Széchenyi György, az erélyes győri püspök, 1685-ben a primási székbe emelkedett. Győri utódjának a pápa Kollonich Lipót bécsújhelyi püspököt nevezte ki, akivel a nádor is, Márki is, már eddig is szorosabb összeköttetésben állottak. Az ő .meghívásukra az uj püspök 1690. augusztus havában Kismartonba érkezett. Első ténykedése a bérmálás volt. Ezekben a háborús időkben tudjuk, évek hosszú sora mult el, mig egyszer bérmálásra került a sor, s nem is annyira gyermekek, mint inkább a felnőttek bérmál koztak. Ezért mindig több ezerre ment a bérmálkozók száma. Igu például a 'szomszédos Loretóban Kollonich Lipót püspök 1696ban 3 nap alatt 3770 egyént részesített a bérmálás szentségében. Ilyen arányú lehetett a kismartonvárosi bérmálás is, jólehet számadatait nem ismerjük. A bérmálást követték: az apácák templomában ünnepélyes fogadalom letétele, a plébániatemplomban pedig papszentelés. Ezeknek megható s talán soha látott szertartásai, bizonyára rendkívüli hatással voltak a ,nép vallásos lelkületére. Ezek után Márki megkezdette a templom hiányainak kiegészítését. A templom- és toronytető 1589-ben leégtek; a templom 41 évig maradt födetlen, de harangokról azonnal gondoskodtak. Ezekből Márki idejében megvolt még épen a szép nagyharang, de a (megrepedt Mária-harangot 1691-ben újra kellett önteni. A régi harangok rendesen Bécsben készültek, az ujabbak Sopronban és Bécsújhelyben. 3 ) A tágas templom belső díszének emelésére Márki 1693-ban a Synedriumot, a zsidó nagytanácsot ábrázoló óriási képet föstette meg, mely még most is megvan, pedig meglehetős ép állapotban.
