Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

XIX. Kórházunk az abszolutizmus ideje alatt. Dr. Lumnitzer Károly igazgató-főorvos. A szabadságharc leveretését követő idők alatt a soproni helytartótanács 1856. évi dec. hó 15-én kelt 25,870. sz. rendeletével kórházunkat közkórházi jelleggel ruházta fel. A korábbi időkben pedig (1851.) a városunkban állomásozó, s a báró Veiden nevét viselő cs. kir. gyalogezred zenekara az említettem év nov. 20-án zeneestét ad és annak tiszta jövedelmét, 181 frt 47

5

/io krt, a kórházi pénztár javára utalja. (L. : 1851. évi kórházi számadások.) Kórházunk jövedelmi forrásaként szerepelnek még a befolyó „bündijak" is, s így pl. a fentebb mondott év jun. havában két tolvaj is gyarapítja a kórházi kasszát, — igaz, hogy nem spontán, philantropikus elhatározásból, hanem bizonyára igen „kézzelfogható" hivatalos intézkedésre, amit a pénztáros imigyen könyvel el : „Heszl Gáspár és Benedek Ferencz tolvajoknál találtatott sommát (247 frt 59 kr) Hergesell Ferencz főbiró ur átadta." Beh kár, hogy néhai jó Hergesell főbiró uram ily kiskaliberű csirkefogók helyett nem valami nagystílű amerikai bankrablót csípett el, mert akkor talán az 1895. évi uj kórházépítkezés kevesebb nehézségbe ütközött volna, mint amikép az annakidején de facto történt! Későbbi esztendőkben is látjuk, hogy az elkobzott „corpus delictik" értéke a kórház pénztárát gyarapítja. így pl. 1852 ben: „Braun János czinöntő elkobzott czikkeibül befolyt öszvegbül a kapitányi hivatal (befizetett) .... 56 frt 54 kr." „Szabó Lajos tolvajnál talált ezüst kalányért bejött summát (4 frt 24 kr) Györ megye 1!^ szakaszu járásbírósága befizette." „Egy eladott bitang lónak ára a' Megye főnöksége 1102-dik sz. rendeletéből a' polg. mest. hiv .... 3 frt 39 kr. " Egyéb számadási füzeteinkből megtudjuk, hogy tiltott kártyajátékot űző sipisták, hamis mértékkel mérő mészárosok, hajójukat estenden ki nem világító dunai hajósok, időelőtti gabonát vásárlók, borhamisítók