Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)
Bevezetés
hozzá' 1 — a feliratban kért 10 kros költség-emelést pedig-, mint a kórház betegforgalmára veszélyt rejtőt — elutasítja. 1 A leirat megdöbbenést és csüggedést keltett a kórházépítési eszme küzdőinél és ez eszme barátainál, azonban a város tanácsa az elutasító leiratra 4367/890. sz. a. jul. 7-én sürgős felvilágosító előterjesztéssel élt, melyre azután a belügyminiszter gróf Batthyány Lajos főispánnak hathatós közbenjárására aug. 17-én kelt 48243/VI. 12. sz leiratában közölte, hogy a 40 ágyas kórháznak tervezetét elvben elfogadta ugyan, a pénzügyi míveletre vonatkozóan azonban ujabb megjegyzéseket tett. A város tanácsa 5919/890. sz. a. küldötte el ujabb felterjesztését, melyre a 75077/VI. 12. 1891. sz. belügyminiszteri leirat a 10 kros ápolási költségemelésre elvben megadta ugyan az engedélyt, de a törvényhatóságot ujabb — ezúttal immár harmadik — pénzügyi mívelet előterjesztésére utasította. Az itt vázolt hosszadalmas és elhúzódó tárgyalások közben a viszonyokban mélyebbreható változások állottak be. A roskadozó és kezdetleges épület, valamint annak elégtelen berendezése dacára is a falain belül élő orvosi szellem az ápolási napok statisztikájában évrőlévre emelkedő irányzatot eredményezett, s így a 100,000 frtra tervezett építési keret a várható betegforgalom kielégítésére elegendőnek nem ígérkezett. A Horváth Imre győri polgár által kórházépítés céljaira 1890-ben hagyományozott, mintegy 16,000 frtot kitevő végrendeleti hagyaték azidőszerinti felhasználását a város jogügyi bizottsága nem véleményezte, mert a hagyatéki tőke a végrendelkezőnek kikötése szerint csak akkor juthatott felhasználási stádiumba, miután kamatos kamataival 40,000 frtra megnövekedett volt. Ellenben a kórházigazgató által a Bisinger-alap kezelőbizottságához a kórházépítés költségeihez leendő hozzájárulás tárgyában beadott, 1891. május 20-ról kelt 70/1891. t. fo. sz. emlékirata az 1892. febr. 10-én tartott bizottsági ülésben kelt 3. sz. határozattal elfogadást nyert, s kimondatott, hogy úgy az építkezési keret, mint a pénzügyi mívelet megváltoztatása szükséges. Az ekkor adva volt helyzetet leghívebben e kórházigazgatói emlékirat tükrözi vissza : „70/1891. t. fo. sz. Tekintetes Bisinger Választmány ! Néhai Bisinger József győri polgárnak Győrött, 1843. ápr. 20-án kelt végrendelete értelmében Győr sz. kir. városnak hagyományozott tőke kamataiból 1891. év végén mindazon intézmények sora, melyek 1 Esztendőkkel utóbb, dr. Hajós Béla közegészségügyi felügyelő kezdeményezésére fogadta el az illetékes kormányhatóság azt a megoldást, hogy az uj kórházi létesítmények törlesztése a napi ápolási díjnak egy meghatározott kisebb hányadával eszközölhető.
