Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

császár alatt vértanúhalált halt két szent orvost : Szt. Cosmast és Szt. Damjánt választotta, s e céh volt az amely Szt. Cosmasról a „College de. St. Come" nevet nyerve, 1713-ban a franciák „

Académie de Chirurgie"-jévé alakult át. Az említett védőszentek francia mintára Európa legtöbb államában a chirurgusok védőszentjeivé adoptáltattak, s így városunkban is, ahol még 500 esztendővel utóbbi időből eredő okmányokból megtudjuk, hogy a győri sebész-céhnek, amelyet az 1772. oktt 7-én kelt 2565. sz. helytartósági rendelet az évenként tartott szentségőrzéshez is kirendelt, zászlaján egyik oldalt az Irgalmas Szamaritánus az említett két szenttel, másik oldalán pedig Szt. Bartholomeus és Szent Katalin voltak ábrázolva. Itt említem meg azt is, hogy a hagyományaikhoz mindenkor hiven ragaszkodó angolok orvosegyesületében, a londoni „Royal Society of Medicine"-ben, felújítva a régmúlt idők porlepte emlékeit, a tavalyi esztendőben avatták az egyesület címerévé e két szentet az őket „Non est vivere sed valere vita" körirattal ábrázoló elnöki, ötvözött arany nyakláncon, amihez a mintát a firenzei Pozzi-kápolnának egyik festett üvegablaka szolgáltatta. (L. : British Medical Journ. No. 3488.)