Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

a másik csoportba pedig azok sorolandók, akiknek hiányos tudása {„pro casu defectus Scientiae) csak egyszerű haj nyírásra qualifikál {„simplicem solum Tonsuram admittendam"). A céh-levélben foglalt numerus claususon rést ütött egy bizonyos Lévay Ferenc nevü chirurgus, aki letelepülési kérvényében engedélyt kért arra nézve, hogy a fehérvári kapu előtti külvárosban, vagyis a mai Nádorvárosban nyithassa meg műhelyét. A tanács a kérelmet elutasította, mire a supplikáns a helytartótanácshoz fellebbezett, s ott kérelme teljesítést is nyert. Ugy látszik, hogy ennek dacára sem tudott a várossal, illetőleg a helybeli céhhel zöld ágra vergődni, s erre utal az a dörgedelmes hangú helytartósági leirat, amely ügyében a városhoz érkezett : „1st publiciret worden die von Einer Hoch Löbl. Königl. Hung. Statthalterey untern 9ten dieses No. 19924 erlassene Hohe Verordnung, mittels welcher diesem Stadtmagistrat unter Suspension der Salarien aufgetragen wird den geprüften Wundarzt Franz Lévay, in gemessheit der sub No. 23196 und 31738 ergangenen Verordnungen in die hiesige Stuhlweissenburger Vorstadt aufzunehmen. Gegenwärtige Hohe Verordnung wird dieser Stadt Magistrat Schuldigster massen zu befolgen nicht unterlassen. So wie auch die Bewerkstellung dessen dem hierigen Chyrurgischen Mittel unter heutiger Raths-Versammlung ernstlich auferleget worden." Pedig a sebész-céh vezető emberei megitélhetőleg erősen ragaszkodtak a királyilag jóváhagyott céhlevél rendelkezéseihez. Erre vall az a tanácsi határozat, mely Füleki Barbél Jánost suspendálja mesterségétől a céh kérelmére, mert származási bizonyítványát a 13-ik articulus kívánalmainak megfelelően nem mutatta be : „Anno 1714. Dje 30 8bris. Anno et Dje ijsd. az N. Tanács előtt Nztes Simonyi Barbély György az Nemes Barbel Céhnek Céhmestere és Barbél Baranyai György jelentvén magokat a Ceh nevében cum solenni interposita protestatione, hogy tudniillik mivel az Nemes Ceh megh midőn incorporáltatott Füleki Barbel János a Céhbe, akkoris ugy engedte megh, hogy munkálkodgyék fel esztendeigh, hogy akkor (az mely is 18. 9bris Anni moderni telik ki) minden bizonnyal maga nemzetségéről elegendő Dokumentumokkal kesz legyen, másképpen (az mint maga is ugy affidálta a N. Céhet) az beadott penzit megh tartván, eo facto suspendálni fogják a mestersegetül, mind addigh migh elegendőképpen nem doceallya nemzetsigit." Említésre méltó okmány továbbá ez a rendelet is, amelyben Mária Terézia királynő Kiss Ferenc chirurgus-jelölt panaszára 1775-ben utasítja a nagyszombati egyetemet arra, hogy a magasra felsrófolt