Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

A páduai egyetem udvarának Jacopo Sansovino által 1552-ben épített gyönyörű csarnokai alatt számos kőbe faragott név és családi cimer örökíti meg az évszázadokkal azelőtt ott graduáltaknak emlékét, s valószínű, hogy Dr. Mulartz János Henrik neve és családi címere is feltalálható ezek között. Ha majd utam egyszer megint arra visz, keresni fogom az alkalmat, hogy kórházunk örökérdemü jótevőjének nyomait kegyelettel kutassam. * * Az ifjú orvos pályájának közvetlen folyása ismeretlen előttünk. Mely sors hozta őt, a távol Köln melletti Dürennek gyermekét városunkba — ki tudná ezt ma megmondani ? Miként korábban említettem, a wieni cs. és kir. hadi levéltárnak 692. A. E./1894. számú levéltári kivonata szerint Dr. Mulartz páduai tanulmányainak befejezése után mintegy két évvel, 1727. június havában kérvénnyel fordul a császári haditanácshoz, hogy a tudomása szerint mihamar üresedésbe jövő győri „ Garnisons-Medicus"-\ és „Grenz-Physicus"-i állás az ő személyével töltessék be. (L. : 1727. Hof Kriegs Rath Prot. Reg. Fol. 854.) Folyamodványa illetékes helyen kedvező elintézésben részesül, s így válik 1727. november hó 24-én a győri várnak orvosává a fentemlített minőségben. (L.: 1727. H. K. R. Prot. Reg. Fol. 1536. Nov.) Katonaorvosi ténykedéséről, sajnos, nincsen közelebbi adatunk, ellenben néhány tanácsi jegyzőkönyvből az esik értésünkre, hogy Dr. Mulartz igen vagyonos ember volt, mert a „nervus rerem gerendarum" ban szűkölködő várossal szemben mint kölcsönző tőkepénzes szerepel. 7000 Rhenus forintokat adva 6% kamat mellett az anyagiakban megszorult városi kasszának. (L. : 1749. ápr. 18-iki 112. sz. és 1749. ápr. 25-iki 116. sz. tanácsi jegyzőkönyvek.) Nősülésének pontos idejét nem ismerjük, de a sárguló Írások számos helyen elmondják, hogy néhai Neupauer Keresztélynek, volt osztrák főkamarásnak és a wieni városi belső tanács volt tagjának („OberKammerer und innerer Raths Verwandter") leányát, Neupauer Mária Theresiát vette nőül. Mintegy 27 évi katonai szolgálat után az ezen fejezet kezdetén elmondottak szerint Őfelsége a királyné által 1751. november hó 25-én legkegyelmesebben nyugállományba helyeztetett, s megválva a győri várban teljesített szolgálatától, városunkban telepedett meg. Házasságukból gyermek nem származott, s 1753. április hó 24-én nejével közösen tett intézkedés szerint Isten dicsőségére és a szenvedő győri felebarátaik segítségére 12,000 forintos alapítványt tesznek alábbi feltételekkel: az említett tőke egy szegény árvaház segélyalapjaként, valamint szegény öreg betegek, különösen olyan beteg szolgák eltartására