Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Függelék

TARTALOM. Oldal Előszó ............. 1 Bevezetés ............. 5 I. A Szent Háromságról elnevezett kórházunk keletkezésének története. Az első „Spittal Vatter" 15 II. Dr. Mulartz János Henrik és vég-rendeletei ..... 33 III. A borbély-sebészek kora. Adatok a győri chiiurgus-céh történetéhez . 58 IV, Döller Péter Miksa kórházi inspektor utódai. Spanfelder patikakérelnie 75 V. „M ängl und Bedencken." „Super Erogatum." Spilberg Ferenc végrendelete. Dr. Mulartz Henrik halála ....... 80 VI. Patik;tszámlá:nk növekedése. A „Spitals-Mutter". Háborúság a kórházi kápláni állás betöltésének formaságai körül 92 VII. Kórházi számadásaink képe 1777-ben. Első kórházi leltárunk . 94 VIII. Kórházunk első (fennmaradt) betegtörzskönyve és annak tanulságai. Gyógyszerrendelések a XVIII. század végén. A vásári bódék megváltása 111 IX. A protestáns egyházak kártalanítása az 1749-ben kisajátított ingatlanokért. A magyar lirika mint kórhazunk bevételeinek szaporítója. Vihar a perselyes ember jutaléka körül . . . . . . . 119 X Az első fürdőkád. Grossing János inspektor. Buchberg Ernő chirurgus. Wölffinger Pál és Cittadini Valér „Spitals Watter"-ok. Helytartótanácsi rendelet a gyógyszerészek részéről észlelt hibák és csalafintaságok tárgvában ........... 126 XI. Bajok a csatornázással. Lettmayr György inspektor. Gindelstrasser Ferdinánd és Wittenbarth János „Spital-Vatter"-ok .... 130 XII. Dr. Karpff Antal, kórházunk első orvostudor-főorvosa (1810—1848). Páchl József chirurgus . ...... 133 XIII. Az 1831. évi cholera-járvány pusztításai ...... 141 XIV. Vita a kórház keletkezése körül 1836-ban . . ... 147 XV. „Számvevői Nehézségek." A tehénhusieves mint gyógytényező . . 150 XVI. Az első magyar nyelvű évi zárszámadás (1838. i. Hoffmann Ignác inspektor. Bisinger József végrendeleti hagyatéka. Grau Amadaeus, a renitens halottkém-felcser. „A szinlett holtak szobájáról" szóló orvosi jelentés 153 XVII. Kórházbizottsági jegyzőkönyv 1845-ből. (A „kórház eránti választmány" jegyzőkönyvei ) 162 XVIII Kórházunk az 1848/49. évi szabadságharc idején. Dr. Karpff Antal halála (1848. április 11.). Dr. Stantzl Antal. Dr. Piohászka Ferenc . . 165 XIX. Kórházunk az abszolutizmus ideje alatt. Dr. Lumnitzer Károly igazgatófőorvos . . . . • • • • • 172 XX. Az 1895. évi kórházépítkezés és annak előmunkálatai. Dr. Petz Lajos igazgató-főorvos .......... 202