Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

A es. és kir. hadi levéltár nézete szerint Dr. Mulartz, ki a fenti állás elnyeréséért 1727-ben folyamodott, s azt 1727. november hó 24-én el is nyerte, korábban nem volt a hadsereg kötelékében, hanem a polgári orvosi karból aktiváltatta magát a szóbanforgó GarnisonsMedicusi állásba. Fenti nyugdíjaztatási kérelme legmagasabb helyen kedvező elintézést nyervén, s 300 frt nyugdíj élvezete mellett 1751. november hó 25-én nyugalomba helyeztetvén, városunkban telepszik meg, s rövidebb megszakítással — mely idő alatt a Wien melletti Hernalsban lakik — Győr város lakója marad egészen 1777. évi október hó 8-án, 89 éves korában bekövetkezett haláláig. (L.: Hof. Kriegs Archiv: 1751. dec. No. 57. és 1751. dec. No. 457.) Családi adataiból és ifjúságáról, sajnos, nem sok ismeretes előttünk. A városunk levéltárában őrzött remekmívű aranynyomásos, veneziai bőrmunkába kötött és a páduai egyetem által kiállított 10 oldalas, kézi festésű orvosi oklevélből tudjuk meg, hogy fia volt nemes Mulartz Hilgeriusnak, s bölcsője a németországi Jülich-hercegségnek („Ducatus Juliacensis") Düren („Marcodurum") nevü városkájában ringott.

1 E rajnatartományi város levéltárosának, Prof. Dr. Lemartznak szives fáradozásával sikerült az ottani városi levéltárban néhány, a nemes Mulartz-családra vonatkozó közelebbi adatra bukkanni. így mindenekelőtt megállapítást nyert az, hogy kórházalapítónk gyermeke volt nemes Mulartz János Hilgeriusnak és nejének, Stepraths Katalinnak s atyja az említett Jülich-hercegségnél mint számtartó („Rentmeister") működött. Dr. Mulartz János Henrik a jelek szerint 1688. május hó 13-án született s amiként azt az anyakönyvi feljegyzések elmondják, másnap, május hó 14-én kereszteltetett meg Dr.jur. Sumbor János Henrik és neje SchoengensFriedrichs Margaretha keresztszülők közbenjöttével. A Mulartz-család tagjai egyébként igen tekintélyes polgárai lehettek szűkebb hazájuknak, mert a francia határral szomszédos aacheni kerületnek Montjoie nevü körzetében, Zweifall mellett még ma is létezik egy „Mulartzhütte" nevü, vaskohójáról nevezetes község. A Modelli egyetemi „scriptor" által finom pergament lapokon könyvszerüen kiállított művészi kiviteli oklevél szerint tehát Dr. Mulartz orvosi tanulmányait az azonidoben a velencei köztársaság hatalma alá tartozó Páduában (lat. : Patavium), a Giordano püspök által még 1222-ben alapított s //. Frigyes császár által 1238 ban megnagyobbított hiresneves egyetemen — „in Patavino Archilyceo" — végezte, s itt az 9 u . • -l'i 1 Düren Kölntől 38 km-re az aacheni vonalon fekszik s ma 34,000 lakossal biró gyárváros.