Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

mával, mint a legutolsó feliratunkban azért kértük a kölcsönök terheinek a közkórház költségvetésébe való beállíthatását, mert a költségvetés csak így reális, még az esetben is, ha az így előálló szükséglet az engedélyezhető napi ápolási költségek mértékét meg is haladja. Folyó évi november hó 29-én felterjesztettük Nagyméltóságodhoz a város törvényhatósági bizottságának 303/1926. kgy. sz. határozatát, melyben a közgyűlés a Nagyméltóságod által 125,281/1926 II. sz. leiratával felajánlott 13 milliárd korona kölcsön elfogadása tárgyában határozott s azt kérte, hogy ezen kölcsön évi terheit a kórház költségvetésébe beállíthassa. Ezzel szemben a Nagyméltóságod vezetése alatt álló Minisztérium illetékes osztálya arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kölcsön összes terhei a költségvetésbe nem állíthatók be, hanem ezen Az uj ideg- és elmegyógyászati osztály. (A kórház kertje felöl.) címen ápolási naponkint csak 3000 korona számítható fel, ami az első kölcsön terhein kivül a már bővített ágyszám mellett évi 540.000,000 korona felszámítható tételt jelentene. Megengedhetőnek tartja azonban az ügyosztály, hogy amennyiben a gazdálkodás során megtakarítás jelentkezik, ez a kölcsön fedezetlen terheinek törlesztésére legyen fordítható. Kérésünket most, Nagyméltóságod ügyosztályának intencióit figyelembe véve, a következőképen módosítjuk : Engedje meg Nagyméltóságod, hogy a kórházi költségvetés realitásának elérése szempontjából mindkét kölcsön terheit a költségvetésbe felvehessük, mégis kifejezetten oly feltétellel, hogy a napi ápolási költségek kiszámításánál úgy az első, mint a második kölcsön együttes évi terheiből egy nap ápolási költségébe több, mint 40 fillér nem számítható be, de az évenkint elérhető megtakarítások a kölcsön fedezetlen terheinek törlesztésére fordíthatók.