Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

XXV. Hosszadalmas vita a kórház jogi jellege körül. Kórházunk története szempontjából nem lesz érdek nélkül való feljegyezni azt a vitát, amely 1900-ban a kórház jogi jellege körül kerekedett, s amely csak hosszú évek múlva, 1913-ban nyert befejezést. Győr szab. kir. város hivatalos értesítőjének 1901. évi 1. száma a legkompetensebb kútforrás ezen ügyben, mert ez foglalja magában a város jogügyi bizottságának 21/900. jvl. sz. véleményes jelentését a kérdés tengelyét képező problémát illetőleg, hogy vájjon városi, vagy alapítványi intézmény-e a Szent Háromság közkórház ? A vitára az impulzust a közkórház évi költségvetése, illetőleg az ezzel kapcsolatos borbélyés kapusfizetés, respective egy takaréktűzhely és egy fürdőkályha beszerzési költségeinek fedezeti kérdése szolgáltatta. A véleményes jelentéshez csatolt, s 1900. évi április 23-án felvett jegyzőkönyv az általam részletesen elmondott történeti mozzanatok rövid kidomborítása mellett kimondja, hogy a kórház jellegére nézve nem városi, hanem alapítványi intézmény, s ezt az 1900. évi november hó 26-án folytatólagosan felvett jegyzőkönyvvel is támogatja : „Alulírottak, Győr szab. kir. város jogügyi bizottságának folyó évi 15 számú felhívása folytán a kórház jogi jellegét 1749-től kezdve napjainkig ujabb beható vizsgálat tárgyává tettük, s véleményünk ezúttal is oda irányul, hogy a győri Szent Háromsághoz cimzett kórház nem törvényhatósági, hanem alapítványi kórház. E véleményünk indoklására szolgál részint a levéltárból, részint a számvevőségi adatokból összeállított s jelen jegyzőkönyvhöz csatolt alapítványi kimutatás, mely világosan kimutatja, hogy a győri közkórház 1749-től, vagyis alapításától kezdve 1900-ig ezen adományokból tartotta fenn magát, illetve kiadásait csakis egyes jótevők nagylelkűségéből fedezte. A város levéltárában elfekvő kórházi számadásokból kitűnik ugyanis, hogy jövedelmét városi polgárok hagyományai, alapítványai és alamizsnái képezték, s hogy a városnak, mint ilyennek a vagyona a kórház vagyonától mindig szorosan elkülöníttetett, ennek legfényesebb bizonyítéka az 1783. évi kórházi számadások 12. lap, bevételek 60. tétele, melynek értelmében a város közönsége („wohledle Bürgerschaft") a kórház által felállított s jövedelmi forrásul szolgáló vásári bódékat a kórháztól 2808 frt 30 kr vételárért megvette.