Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

delkezésül álló alapokon kivül még szükséges építkezési ösz­szeg törlesztéses kölcsönének kamatai az ápolási költségek terhére a kórházi költségvetésbe felvétessenek, megengedhető­nek nem találta. Ennyiben áll ma a H I.-féle pavillon építkezésének ügye Mielőtt megjelölni kívánnám a cél elérésére szolgáló további módozatokat, mielőtt ujabbi pénzügyi megoldást ajánlanék : áttérni kívánok kórházunk egy másik függő kérdésére, az elme­betegek elhelyezésének ügyére Kórházunk építése alkalmá­val az építő bizottság az elme­betegek befogadására szánt helyiségek kiszabásánál csak Győr város és Győr megye törvényhatóságainak akkori szükségleteire lehetett tekin­tettel. Nagyobb szabású elme­gyógyintézet létesítését pénz­ügyi erőink akkori hiánya akadályozta Ezen állapotnak sajnos következményeit csak­hamar éreznünk kellett, ameny­nyiben városunk, mint felső Dunántúl természetes gócpontja a szomszédos törvényhatóságok által elmebetegeik érdekében mintegy megostromolva lett Ily módon a kiszabott ke­ret már kezdettől fogva szűk­nek bizonyult, amit még teté­zett azon körülmény is, hogy az emebetegek elhelyezésére szolgáló helyiségek, a betege­dési esetek sajnosán konstatál­ható szaporodtával immár Győr városa és megye részére elég­teleneknek bizonyultak. Ezen állapot azután elkerülhetetlenné tette azt, hogy több esetben túlzsúfoltság miatt el nem helyezhető közveszélyes elmebetegek napokon át a rendőrség fogházában tartatni kényteleníttetnek. Mindezen gyökeres orvoslást igénylő állapotok megszüntetése tárgyában Győr város köz­c "NI [/) T3 :0 C <D -Q tó O) 00 03 N X Q. — c > CL ZJ E -cű N 01

Next

/
Oldalképek
Tartalom