Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)
Bevezetés
XVIII. Kórházunk az 1848/49. évi szabadságharc idején. Dr. Karpff Antal halála (1848. évi április hó 11.). Dr. Stantzl Antal. Dr. Prohászka Ferenc. A 48-as idők folyamán a korábbi fejezetben említett férőhelyhiány természetszerűleg még nyomasztóbbá vált, s a márciusi események lezajlása után, a harcnak előrevett árnyéka mellett sürgős intézkedést követelt. A kórházunk épületében rendelkezésre álló férőhely korlátozott volta nem tette lehetővé azt, hogy a pirkadó horizontra véres árnyakat vonó hadikészülődésekben intézményünk, mint megfelelő hadisebészeti bázis jöhessen számításba. Ep ebből fakadólag egy lelkes győri polgárnak, s a 48-as események egyik lánglelkü szereplőjének, Lukács Sándor ügyvédnek — később teljhatalmú kormánybiztosnak — eszméje volt az, hogy városunkban sürgősen egy külön „műtéti kórház" létesüljön, és az ezen eszme megvalósulására alakult választmány nevében alábbi felhívást bocsájtotta ki : l „Figyelmeztetés a műtéti kórház ügyében ! A győr-ujvárosi körnek f. hó 14-én tartott közgyűlése és 15-én tartott választmányi üléséből következőkről értesíttetik a közönség : 1- ör. A műtéti kórháznak minél előbbi létesítése elhatároztatott. 2- or. Az intézetben rendes mütőorvossá Dr. Karsay, — sebészekké pedig Pető és Szabó Urak választattak, kik a szenvedő emberiség iránti polgári tartozásból hivatalukat minden fizetés nélkül elvállalni, s a legpontosabban teljesíteni Ígéretet tettek. 3- or. A műtéti kórház igazgatása, betegek felvétele és gyógyítása iránt Karsay orvos Ur által benyújtott terv elfogadtatott, melynek nyomán 4- er. A műtéti kórház létesitésével és igazgatásával egy teljes hatalmú választmány bízatott meg, tagjaivá közakarattal Hecsey, Bartalos, Kaucz, Lukács, Karsay, Pető, Hägen, Szabó és Marchard urak választattak. 1 A műtéti kórház részére alapot teremtendő, 1848. május 23-án és 28-án egy műkedvelő társaság előadta a Falusi lakodalmat, mely előadások jövedelme a tervezett intézmény javára folyt be. (L. : Lám Frigyes : Egy győri polgár a reformkorszakban. Győr. 1928. Ecker János naplójegyzetei nyomán.)
