Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

Borsodban 6338 eset Szabolcsban 5872 „ „Distr. Jazyg et Cuman" .... 4820 Fehér megye („Albensis") .... 4687 „ Heves megye 4057 „ Bács megye 4066 „ Zemplén megye ....... 3807 „ Békés megye 3291 „ Csongrád megye . 3006 „ Gömör megye 2235 „ stb., stb. A szörnyűséges epidémia városunkat is minden alkalmas felkészültség és hivatásos ragálykórház híján találta, s így csak természetes, hogy mindhárom városkerületben, így a Belvárosban („innere Stadt"), valamint Újvárosban (

„Vorstadt", „Wiener Vorstadt"), nemkülönben az akkor Majroknak nevezett Nádorvárosban (Mayerhöff) sürün szedte áldozatait az ázsiai rém, amelynek leküzdésére s a polgárság védelmére a hatóságok sürgősen három cholera-kórházat állítottak fel, amelyeknek ágyfelszerelését a katonaságtól vették kölcsön. E három cholera-kórház közül az első, a „Cholera Spital No. 1. im Feuerthurm" cimmel a jelenlegi Baross-uton annakidején állott régi tűztorony épületében nyert elhelyezést, valószínűleg ama helyiségekben, amelyek a torony későbbi lebontása előtt fiu árvaház céljait szolgálták. A „Cholera Spital No. 2. im Cettl-Haus" a jelenlegi Bisinger-sétányban, a vas-honvéd helye táján állott „cédula-ház"-ban működött, mig a „Cholera Spital No. 3. im Transport Hause in der Wiener Vorstadt" cimmel Újvárosban, a jelenlegi Bálint Mihály- (azelőtt Rác-) utcában, a mai nap is ily néven ismert épületben székelt, amely épület azonidőtájt az átvonuló katonaságok kvártélyául szolgált. Kórházunknak 1831—32. évi számadási füzete nagy számban tartalmazza e gyászos idők, s a fenti három cholera-kórház működésének irásos emlékeit, s ezek között Rosenberg „Wund-Arzt"-naV kimutatásait (

„Kranken-Rapport"), valamint Bugli Pál városhadnagynak napi halálozási jelentéseit, amely utóbbiakból megtudjuk, hogy a halál kaszája e kétségbeejtő napokon bőséges rendeket vágott a város lakossága között. A napi halálozási szám aug. hóban általában 20—30 között ingadozott, s csak ritkán volt 20 alatt, de viszont volt nap, hogy 36-ra is emelkedett. Az elhaltak nevét, korát és lakhelyét feltüntető napi jelentések kórisme rovatában több elnevezését is találjuk a halálthozó ragálynak így „Gedärm-Brand", „ B rechRuhr", és „GallenRuhr", amely diagnózisok mellett feltűnő gynkorisággal szerepel még a „Nervenfieber" és a „Dysenteria" is, mint halálok