Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)
Bevezetés
közel 200 esztendő után (1843.) lett a magyar nyelv a városi hivatalok minden ágában ismét bevezetve. A soraim kezdeti részében Hippokratesnél és GalenusnkX elhagyott orvosi tudományok a közben lefolyt két ezredév folyamán, miként Prayner János várkapitánynak fentidézett 1629. évi pestis-rendelete is mutatja, még erősen a theurgikus orvoslás jegyében, s borbélymesterek kezeibe voltak letéve és az időközben lepergett rengeteg időhöz viszonyítva csak alig-alig fejlődtek. Miután az orvoslás a XVII. századig elérkezve, sok elméleti hányattatás után megjárta a dogmatikusok empiria-pótló elméleteinek útvesztőit, a methodikusok „contraria contrariis" tanának, a pneumatikusok és eklektikusok kezdetleges physiológiai felfogásainak retortáit és átevezvén a scholasztika merev tradiciótiszteletén, lebirkózva ugy az ezen irányban gyökeredző salernói eredetű szőrszálhasogató polypragmásiát, mint a későbbi középkornak dekadens astrológikus eltévelyedéseit, nigromantiás csalásait és egyéb misztikus kabbaláit, valamint az e korban ismét felszínre jutott incantátiós daemonistikus-babonás orvoslást: a nagy, brüsszeli Vesaliusna.k (szül. 1514.), a folkestonei William Harweynak (szül. 1578.), s ezek több neves természetkutató kortársának munkáin keresztül eljutott a sustematikusok korának nagy representánsaiig, a hallei Hojfmannig (f 1742.) és Stahlig (f 1734.), a berni Hallerig (y 1777.) és a leydeni Boerkaveig (y 1783.), akikbe van Swieten (y 1772.), az első hires bécsi iskola megalapítója, s a „Kommentár 11 szerzője mesterét tisztelhette. Az ut hosszú volt és lassú, s Hippokrates, valamint Galenus elméinek fénye 2000 esztendő homályában messze elmaradt Az orvosi tudományok aranykorának méltóan nevezhető XVIII. és XIX. századok induktív alapokra helyezett kutatásainak választóvizében válik ki csupán a két korábbi componens, a vallás és a philosophia, melyek egyrészt a Szentírás túlhajtott és ferde magyarázatával, másrészt utóbbiban pedig az aristotelesi deduktiv módszer bilincseivel oly hosszú időn át fékezték le azt a folyamatot, amelynek ezeréves során az ember physikai és psychikai énjének, testének és szervezetének ismereteit feltárhatta, birtokába vehette és megismerhette eme csodás isteni alkotásnak rejtett működéseit.
