Petz Aladár: Győr szabad királyi város Szentháromság kórházának múltja és jelene 1749-1928. (Győr, 1929)

Bevezetés

nának emlékére tett ujabb 10,000 forintos alapítvánnyal gyarapit, mig az u. n. Német Ispitát 1746-ban özv. Haberle Wolfgangné szül. Wagner Cecilia alapítja. Mindkét philantropikus intézmény kezdettől fogva inkább elaggottak menhelyeként szerepelt, s működésüket a fenntartásukra fedezetet nyújtó alapoknak teljes háborús elértéktelenedése folytán a közelmúlt világháború szüntette meg, mig a Szt. Katalinról elnevezett kórház megszűnésére nézve hiányoznak az adatok. A Magyar Ispita később a jelenleg is fennálló templommal bővült, s e bővítés pénzügyi részéhez az alábbi, 1735. év április hó 15-ről kelt adatok szolgáljanak megvilágításul : „Ordinarius Bíró Uram proponálta miképen Méltóságos Győri Püspök és feő Ispány Urunk eő Nagysagha magha kapitánnyá Pater Erdős Uram által izent eő kigelmihez és serio adhortallya, hogy azon 500 frtkat, mellyeket ezen város az Ispitály pénzibül ezelőtt hét esztendővel föl vett cum accesoriis letegye, minthogy mostan épületben lévő Ispitály templomnak continuációja az költségtelenségh miatt nagyon propediáltatik és hátramaradást szenved, ugyanezen alkalmatossággal nevezett káplán uram jelenti, hogy volna eszerint bizonyos Ezer florin, kit ha tetszenék, az N. Város fölvehetne." (Városi levéltár, Protocolli ab Anno 1600. No. 27. fol. 75. No. 93.) Mielőtt kórházunk történetének és fejlődésének ujabb fejezetére térnék, amely fejezet egyúttal az intézménynek kialakulására döntő jelentőségű volt, néhány retrospectiv pillantást kell vetnünk a letűnt évszázadoknak városunkban lefolyt és pusztulást hozó eseményeire, valamint magára a soraim kezdeti részében Hippokrates-x\é\ és Galenus-nkl elhagyott orvosi tudományokra is, amelyek Asklépios gyógyisten csarnokaival kezdődőleg a kórházintézménnyel mindjobban és jobban egybeforrottak. A kórházügy fejlődése mindenütt konszolidált állapotokat, s ha nem is absolut, de relativ jólétet tételezett fel, amiként a kezdeti animistikus-theurgikus-babonás népies orvoslás is csak a népeknek nyugodt állami keretekben történt elhelyezkedése után válhatott kiművelt tudománnyá. S ha kutatjuk ama okokat, melyek a kórházfejlődésre alkalmas, korábbról adott kereteket (szerzetes kolostorokat és zárdákat) szinte nyom nélkül kitörölték városunknak véráztatta földjéről, akkor bőven megtaláljuk ezeket nem csupán a történelem lapjain, de az elemi csapások annaleseiben is. így 1241-ben Frigyes osztrák herceg perzseli fel Győrt, melyet 1489 ben ujabb tűzvész, 1529 ben pedig a török elől menekülő Lamberg Kristóf győri várkapitány hamvaszt el. 1556-ban a Szulejmán seregei által szorongatott Győr ismét leég, s girbe-görbe szük utcái és sikátorai