Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922)

hogy Magyarországba jöjjön a cseh hadakkal együtt. 1 Prágában éri őt a legnagyobb kitüntetés. Ura kipróbált hívét, eddigi főlovászmesterét, márcz. 7-én a Pálóczi Mátyus halálával megüresedett nádori méltóságra emelte.

2 Zsigmond már vége felé járt, és haza, Magyarországba igyekezett, de Znaim-nál tovább nem tudta útját folytatni. Itt Héderváry Lőrincz nádorral az élén egész magyar tanács volt Zsigmond mellett.

3 Valószínű, hogy utolsó útjára is elkísérte Váradra Zsigmond után híve volt vejének, Albertnek is. 1438ban Lőrincz és fiai, István és Imre, adományul nyerik a fehérmegyei Kendertót.

4 Ozorai Pipo özvegye Borbála a nádornak és két fiának adományozza Ozora várát és tartozékait, viszont ezek kötelezik magukat, hogy az özvegyet a birtokokban élte végéig megvédik.

5 A nádor oltalmába ajánlja két erdélyi nemesember a győrmegyei birtokát, Borbatelekét, mivel ők a nagy távolság miatt megoltalmazni nem bírják.

6 1439-ben a budai polgárok zendülése miatt a nemzet és az uralkodó között a kiegyenlítő szerepet oly szerencsésen vitte, hogy ebből sarjadt az országgyűlés egyik törvényczikke, mely a nádort, mint a legelső közjogi méltóságot állította a nemzet és az uralkodó közé. 7 Részt vett a szerencsétlen 1439-iki hadjáratban is,

8 amelynek járványa a királyt elragadta. Ekkor mar másodszor házasodott s gróf Blagay Antal Margit nevű leányától Katalin nevű leánya született. Valószínűleg ez alkalomból készült 1439-ben a hedervari templom vörösmárvány keresztelő medencéje.

9 1439-ben fiai, István és Imre beleegyezésével feleségének és leányának adja Gönyő várát és tartozékait.

10 1 Deutsche Reichstagsakten XII. 164. 8 I. 155. 8 Századok 1913. évi. 257. 1. * I. 158. 8 I. 159., 160. 8 II. 377. 7 Szilágyi: A m. n. tört. III. 616—618. 8 U. o. 622. 9 Arch. Közi. I, 168. ós Magyarország műemlékei II. 346. 10 I. 162. \