Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922)

Kívül : Egregio domino Stephano de Hederwara, administratori proventuum episcopatus Jauriensis etc., domino et fratri honorando. Eredetije papiron, záró gyűrűs pecséttel, Fasc. M(issiles) 1. Nr. 1. jelzet alatt. 5. 1528 márczius 1. Agyőri káptalan jelenti Báthory István nádornak, hogy febr. 13-án Esztergomban kelt parancsára 25-én Hédervárott 32-ed napra megidézte Héderwary Istvánt, mivel 1526 szept. 21-ike körül embereivel Kysbaráthyra tört,

1 a birtokot elfoglaltaé s Sárkány János és Ferencz 80 hordó borát és egyéb terményét mintegy 2000 frt értékben elvitte. Nádori ember volt Némái Mihály, a káptalané, pedig Etheei László, a Szt.-Mihály oltár igazgatója. — Jelölve voltak még Iklódi Bárson Boldizsár, Koronczói Jób, Mérgesi Poky Menyhért, Némái Lwka Bálint és Czende Mihály. Eredetije papiron, záró pecsét nyomával, Fasc. 44. Nr. 26. jelzet alatt. 6. Ovár, 1528 márczius 6. Báthori István nádor meghagyja a győri káptalannak, hogy intse meg Saárffy Ferencz, győri kanonokot és főesperest,' hogy fizesse meg Héderváry Istvánnak néhai Paxy Balázs, győri püspök tartozását 38 forintot, mivel a püspök neki, mint a győri várbeli udvarháza gondnokának ezt meghagyta, mielőtt a mohácsi csatába indult volna. Stephanus de Bathor, regni Píugariae palatínus et iudex Comanorum honorabili capitulo ecclesiae Jauriensis debitam reverentiam cum favore. Dicitur nobis in persona egregii Stephani de Hederwara, quomodo alias generosus quondam dominus Blasius Paxy, episcopus ecclesiae Jauriensis, cum videlicet se ad bellum Mohachiense per serenissimum principem condam dominum Ludovicum regem felicis recordations contra caesarem Turcarum indicium et tandem infeliciter gestum se conferre habuisset, summám triginta octo florenorum, quibus videlicet eidem exponenti debitor fuisset, per honorabilem magistrum Franciscum Saarffy, canonicum et archidiaconum in dicta ecclesia sua Jauriensi pro tunc provisorem curiae castri sui Jauriensis de rebus et pecuniis suis apud eundem relictis ipsi exponenti restitui commisisset, 1 Lásd I. k. 389. sz. jegyzetében.