Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922)

A Héderváry-család. Idegen törzsnek a magyar földbe plántált sarja, mely a hazai légkörben ízig-vérig magyarrá vált annak erényeivel és hibáival egyetemben. Kézai és utána krónikáink Géza fejedelem idejére teszik Volfer és Héder testvérek bejövetelét. Grácztól délre fekvő Vildonból jöttek s Volfer a Küszin hegyet és környékét kapta, Héder pedig a Győr melletti Duna szigetén nyert szállásbirtokot.

1 Ezt vallotta a XV. században a nemzetségi köztudat is. A tudományos kutatás

2 azonban a testvérpár bejövetelét II. Géza idejébe helyezi, részben a kínálkozó névegyesség (Géza fejedelem — II. Géza király), másrészt pedig Volfernek 1157-iki adománylevele alapján, a melylyel Küszin hegyén Szűz Mária tiszteletére monostort alapított, s azt alája rendelte a Pannónia szent hegyén levő SzentMárton-monostornak. 3 Ez az oklevél azonban XIIÍ. századi hamisítvány,

4 bár maga az elbeszélt tény — t. i. az alapítás — való. Ez a körülmény nehezíti meg, hogy belőle következtetést vonhassunk. Ezért nem tulajdoníthatunk jelentőséget annak sem, hogy Barnabás királyi jegyző, »az oklevélíró«, nem emlékezik meg Volfernek Héder királyi udvarbíróhoz való 1 Kézai: F. D. II. 94. — Képes Krónika u. o. 129. ós Csánki : Magyarország történeti földrajza stb. III. 535 — 569. 2 Dr. Karácsonyi János : A magyar nemzetségek stb. II. 144—162. — Dr. Závodszky Levente : A Héder-nemzetség és a küszéni monostor. Bpest 1913. (Különlenyomat a Turul 1913. óvf. III. füzetéből.) 3 A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története, I. k. 332, 333. 1. * Lásd a Héder-nemzetség és a küszéni monostor cz. értekezést. Dr. Závodszky : Héderváry es. oklev. I