Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922)

ennek dunai halászatát — a melyek egykor Herrand mester szüleié voltak, de kihágásaik miatt tőlük elvétettek — kedvelt hívének, Herrand királyi főlovászmesternek és trencséni főispánnak, valamint utódainak adja, tekintve azon érdemeit, a melyeket gyermekkorától kezdve részint a királyi udvarban, részint a cseh király ellen vívott, továbbá az ausztriai stájer- és morvaországi harezokban szerzett. Ugyanis a stájer hadjáratban Dobronuc vára alatt a vár parancsnokát mezei harezban legyőzte és megölte, miközben maga is súlyosan megsebesült ; Morvaországban az elfoglalt Peno várát saját és övéinek vére hullásával védelmezte és férfiasan meg is tartotta, az osztrák hadjárat alatt pedig Kurchulas vára alatt és más alkalommal is dicséretesen harczolt a király szeme láttára. — A beiktatást a győri káptalan bizonyságával Benedek mester, a királyné udvarbírája és Vas megye főispánja végezte ellen, mondás nélkül. Átírva IV. Béla király 1269-iki okievetében. (L. 304. sz. a.) •Századok, 1906. 628. 1. 301. 1265. IV. Béla Herrand főlovászmester és trencséni főispán kértére az ő serviensének, Márton fia Tamásnak adja Kubra földjét, mely a magvaszakadt Czelinius trencséni vendégé volt. Eredetije nincs meg, kivonata a Motesiczky cs. levéltára elenchusában. I. k. 11. Fasc. 302. 1266 május 4. IV. Béla király évekkel ezelőtt egyéb birtokok között Oroszvárt (Wruzwar) az ottani megerősített kastéllyal és vásárjoggal együtt Cheken fiainak, Balázsnak és Bálintnak adta azon hűséges szolgálatokért, melyeket az ország határainak védelmében teljesítettek. — Balázs magtalan halála után birtokai a királyra szállottak. IV. Béla, hogy idegennek birtoklása ne zavarja Bálintot, Oroszvárt tőle elvette és helyette neki adta néhai testvérének, Balázsnak egyéb birtokait, Oroszvárt pedig összes tartozékaival Herrand királyi főlovászmesternek és trencséni főispánnak adományozta, tekintvén azon érdemeit, a melyeket az ország védelmében szerzett. — A beiktatást a győri káptalan bizonyságával Gumbai Lukács, a királyi ház hű bárója végezte. Átírva IV. Béla király 1269-iki oklevelében. (L. 304. sz. a.) — Századok, 1906. 629. 1.