Závodszky Levente: A Héderváry-család oklevéltára. második kötet (Budapest, 1922)
mai temető-kápolna, uraik parancsára várnagy intézkedett az erősített, immár kő-várban. Elnehezedett s szerzeményeit biztosítani igyekezett. 1377-ben királyi ura megengedi neki, hogy szerzett birtokaival, Kisbarát-tal és Lipoltfalvával szabadon rendelkezhessék. 1 Osztályt tenni készült gyermekei között, a mi — úgy látszik — nem tetszett V. Hedrik fiainak, III. Jakabnak és IV. Jánosnak, mert 1378-ban őt és már embersorban levő két fiát, III. Istvánt és ifjabb (VI.) Miklóst, szintúgy néhai II. István fiait, I. Györgyöt és Mihályt igazságos osztály végett perbe idézik. 2 1379-ben helyette máimásodik felesége, Debreczeni Dózsa unokája, Ilona jelenik meg a budai káptalan előtt, hogy úgy a maga, mint ura, fiúk, I. Imre, szintúgy III. Miklós első házasságából való fiai : III. Dénes mester győri főesperes és III. István nevében tiltakozzék az ellen, hogy III. Miklós fia, ifj. (VI.) Miklós az ő strém-i (Vas m.) részbirtokukat, és az öttevényi (Győr m.) vámot lekösse feleségének a lengyel Szaniszló leányának, Margitnak. 3 1382-ben Győrben a Duna mellett levő birtokán 4 oly erősen megtámadja a betegség, hogy egyik jobbágya házában dől ágynak s végrendelkezik. Ősi birtokait már — úgy látszik — fiai vették át, két szerzeménybirtokáról, Kisbarát és Lipoltfalváról pedig úgy rendelkezik, hogy éltük végéig birja felesége Ilona és Erzse, valószínűleg az első házasságból való leánya, ezek holta után élvezzék ifjabb leányai : Sebke, Skolasztika és Ilona férjhezmenetelükig, azután pedig szálljon mindkét birtok fiaira: Dénes győri olvasókanonokra, III. Istvánra, ifj. (VI.) Miklósra és a második házasságából való I. Imrére. 5 — Rövidesen el is halt egy évben királyával, azonban már nagykorúak voltak mind az ő, mind néhai bátyja, II. István utódai. II. István II. István halála után 1349-ben özvegye és három fia, fial- í. György, III. János és Mihály a pannonhalmi konventtel átíratják IV. László királynak Dobronyról tett adományleve1 I. 75. 2 I. 77. 8 I. 79. 4 Csánki : Magyarország történelmi földrajza III. 540. B I. 86.