Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

III. GYŐR TERÜLETI ÉS MŰVELŐDÉSI TÖRTÉNETE. őskor. Az előző fejezet bevezető részében dióhéjba foglalva elmondtunk a legrégibb Győr földrajzi fekvéséről, első lakóiról, hézagos történetéről és forgalmi jelentőségéről mindent, amit a fenmaradt emlékek és hagyományok ily mű keretében elmondani engednek. Kétezer esztendőnél messzebbre nyúlnak e város életgyökerének vékony és foszladozó szálai vissza. Arrabona, Krisztus születése előtt egy fél évezreddel, a kelták idejében, ARRABONA volt a neve, a római uralom idejében a híres római útak egyik központján, az őskori kereskedés egyik gócza volt, ekkor már városias jelleggel, kőépületekkel, erősséggel. Átcsaptak rajta a népvándorlások korának viharai, a hunok uralmát túlélte, az avarok korában egyik főerőssége volt az avar birodalomnak s állítólag gyűrű-sánczai hagyták örökül Arrabonának a Győr nevet ; a magyarok honfoglalása idejében a fejedelmi törzs szállta meg környékét s megépített városias jellegével mindjárt kezdetben alkalmasnak mutatkozott az államalkotó nemzeti munka egyik szilárd pontjává, Magyarország egyik első városává kifejlődni. Látjuk is, hogy Szent István a lázadó Koppan elnégyelt testének egyik darabját — nyugoti Magyarország népének tanúságot adandó — Győr kapujára függesztette ki. Eiőkeiö ro- A tudós Czech Jánosnak, Győr egykori birajának történeti moh j

ra

t

a

j i^özt találjuk nyomát, hogy a rómaiak korában vízvezetéki vagy csatornázási berendezése is lehetett. Olvassuk ugyanis : Közcsa- „Az 1831-ik évben dúlt görcsmírigy alatt, a tömérdek dologtalan emberek torna, hasznos foglalkozásául a vár árkai behuza itatván, találtatott a szűrszabók eddigi szárító helyén a földszine alatt csak egynéhány hüvelykre egy csatorna, terméskőből rakott oldalakkal és hosszúkás, négyszögű téglákból fenékkel. Jelen hosszúsága a tőn 7-ület, belső szélessége fenn másfél, alatt egy lábot,