Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

A csekély várőrség kilencznapi védekezés után június 24-én kénytelen volt magát megadni, az átadási feltételek megállapítása czéljából a városi hatóság részéről a franczia nyelvben jártas három tagból álló küldöttség ment a franczia táborba. A küldöttség indulását a tűztoronyra kitűzött fehér zászló jelezte. A hadi- A francziák túlságos magas hadisarczot követeltek, végre sarcz. 300,000 forintban megegyeztek. Ez összeget 60 év alatt történendő visszafizetés mellett a kincstár előlegezte s azt a háztulajdonosok ingatlanaira meghatározott arány szerint bekeblezték. E hadisarczot egész 1845-ig fizették a győri házbirtokosok, amikor a még hátralévő részt a kincstár elengedte. A háború által a városnak okozott kárt különben mintegy 3 millió forintra becsülték. Györfran- ^ meghódolás után Győr Magyarországtól elszakítva néhány czia ura- . . . . , lom alatt, hónapra franczia katonai igazgatás ala került. JENŐ alkirály bevonult a városba s a Király-utczában az úgynevezett Bezerédy-féle házban vett lakást, NARBONNE és D'HÉNIN katonai kormányzók pedig a mai kis-seminarium épületében laktak. A franczia uralom alatt álló Győrt maga I. NAPOLEON császár is meglátogatta. Győr eleste után a békealkudozások ugyan megkezdődtek Ferencz király és Napoleon között, de mivel eredményre azonnal nem vezettek, azért augusztus 31-én maga Napoleon is lejött