Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)
I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.
tentium sine consensu àut in praejudicum ipsiusmet communitatis exemptionem et libertationem cautam esse volumus et vetitam ; imo per expressum statuimus, ut si quae bona immobilia sive hareditatis sive alio quocunque titulo ad ecclesiasticam vel exteram et alienigenam personam devolvi contingeret, talia similia bona intra annum, nisi medio tempore se jurium et beneficiorum civilium Consortem et participem rcddiderit, civibus divendere tenentur, secus penes Magistratum stabit, praevia Aestimatione et pretio corundem possessori exsoluto eundem ab ejusmodi bonis emovere. Ac ut juris municipalis cursus et jurisdictio civilis sarta tectaque conservetur et hinc neutiquam turbetur aut confundatur per expressum volumus et dederamus. Ne ullus alius, seu Militates, seu camerales officiates nostri sint, nec etiam Comitatus cum praejudicio legum et dictae Civitatis Nostrae Jaurinensis in eandem quampiam jurisdictionem exercere, judicium contra cives ferre, vel aliis actibus jurisdictionalibus in eos procedere et semet immiscere, ac etiam in exequendo acta criminali, in pontis seu alibi judicium civile impediri, turbari et inquietari, hinc prout saepe fatos incolas, hospitos et Cives praefatae Civitatis Nostrae Jaurinensis ubique locorum propter aliorum débita, in persona vel rebus suis arrestari et detinere facere, imo et debitorem civem absque postulata praevie et denegata justitia turbari et arrestari, cautum omnino et vetitum esse volumus et jubemus. Ita a quibuslibet vectigalibus, tributis, teloniis et tricesimis intra ambitum praefati regni nostri Hungáriáé ; prout ex violenta in domos ipsorum invitis hospitibus, et praeter Magistraelrendeljük, hogy ha bármely ingatlan vagyon akár örökség, vagy más czimen egyházi, vagy más külső, idegen szemel yre szállana, az illető e javakat, ha csak időközben nem válik a polgári jogok és javak részesévé, köteles a polgároknak eladni, különben pedig a tanácshoz tartozik, hogy előzetesen megbecsültetvén s árát a tulajdonosoknak átadván, magától a tulajdon birtoklásától megfosztja. Hogy azonfelül a városi jog folyama s a polgári joghatóság teljesen sértetlenül maradjon s soha meg ne háboríttassék és zavartassék, határozottan akarjuk és kijelentjük : soha senki — akár katonai, akár kamarai tisztünk, vagy megyei tiszt —- a törvények s a nevezett Győr város ellenére a városban bármely joghatóságot ne merjen gyakorolni, a polgárok ellen ítéletet hozni, vagy bármiféle jogi eljárást velők szemben gyakorolni, vagy ügyükbe keveredni, se a büntetés végrehajtását, a polgári ítélet gyakorlását akadályozni. Minthogy pedig az igazak az igaztalanok, az ártatlanok a gonoszok tettei miatt nem szenvedhetnek, nem zavartathatnak és nyugtalaníttathatnak, ezért a többször nevezett Győrvárosának lakói, jövevényei és polgárai, bárhol is, mások tartozásai miatt, akár személyökben, akár vagyonúkban nem tartóztathatok le, be nem foghatók, sőt még az adós polgárt is —• az előzetesen kért, de megtagadott igazságszolgáltatás nélkül — zavarni, befogni tilosnak, nem szabadnak jelentjük ki és akarjuk. S eképpen nevezett Magyarországunk határain belül mindenféle adótól, vámtól és harminczadtól s a szabad és királyi városok ősrégi szabadsága alapján erőszakos jövevén}^fogadástól s a tanács határozatán kivül