Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

tentium sine consensu àut in prae­judicum ipsiusmet communitatis exemp­tionem et libertationem cautam esse volumus et vetitam ; imo per expressum statuimus, ut si quae bona immobilia sive hareditatis sive alio quocunque titulo ad ecclesiasticam vel exteram et alienigenam personam devolvi contin­geret, talia similia bona intra annum, nisi medio tempore se jurium et bene­ficiorum civilium Consortem et parti­cipem rcddiderit, civibus divendere te­nentur, secus penes Magistratum stabit, praevia Aestimatione et pretio corundem possessori exsoluto eundem ab ejus­modi bonis emovere. Ac ut juris mu­nicipalis cursus et jurisdictio civilis sarta tectaque conservetur et hinc neuti­quam turbetur aut confundatur per expressum volumus et dederamus. Ne ullus alius, seu Militates, seu came­rales officiates nostri sint, nec etiam Comitatus cum praejudicio legum et dictae Civitatis Nostrae Jaurinensis in eandem quampiam jurisdictionem exer­cere, judicium contra cives ferre, vel aliis actibus jurisdictionalibus in eos procedere et semet immiscere, ac etiam in exequendo acta criminali, in pontis seu alibi judicium civile impediri, tur­bari et inquietari, hinc prout saepe fatos incolas, hospitos et Cives prae­fatae Civitatis Nostrae Jaurinensis ubique locorum propter aliorum débita, in persona vel rebus suis arrestari et de­tinere facere, imo et debitorem civem absque postulata praevie et denegata justitia turbari et arrestari, cautum omnino et vetitum esse volumus et jubemus. Ita a quibuslibet vectigalibus, tributis, teloniis et tricesimis intra am­bitum praefati regni nostri Hungáriáé ; prout ex violenta in domos ipsorum invitis hospitibus, et praeter Magistra­elrendeljük, hogy ha bármely ingatlan vagyon akár örökség, vagy más czimen egyházi, vagy más külső, idegen sze­mel yre szállana, az illető e javakat, ha csak időközben nem válik a pol­gári jogok és javak részesévé, köteles a polgároknak eladni, különben pedig a tanácshoz tartozik, hogy előzetesen megbecsültetvén s árát a tulajdono­soknak átadván, magától a tulajdon bir­toklásától megfosztja. Hogy azonfelül a városi jog folyama s a polgári jog­hatóság teljesen sértetlenül maradjon s soha meg ne háboríttassék és zavar­tassék, határozottan akarjuk és kije­lentjük : soha senki — akár katonai, akár kamarai tisztünk, vagy megyei tiszt —- a törvények s a nevezett Győr város ellenére a városban bármely joghatóságot ne merjen gyakorolni, a polgárok ellen ítéletet hozni, vagy bármiféle jogi eljárást velők szemben gyakorolni, vagy ügyükbe keveredni, se a büntetés végrehajtását, a polgári ítélet gyakorlását akadályozni. Mint­hogy pedig az igazak az igaztalanok, az ártatlanok a gonoszok tettei miatt nem szenvedhetnek, nem zavartathat­nak és nyugtalaníttathatnak, ezért a többször nevezett Győrvárosának lakói, jövevényei és polgárai, bárhol is, má­sok tartozásai miatt, akár személyök­ben, akár vagyonúkban nem tartóz­tathatok le, be nem foghatók, sőt még az adós polgárt is —• az előzetesen kért, de megtagadott igazságszolgál­tatás nélkül — zavarni, befogni tilos­nak, nem szabadnak jelentjük ki és akarjuk. S eképpen nevezett Magyar­országunk határain belül mindenféle adótól, vámtól és harminczadtól s a szabad és királyi városok ősrégi sza­badsága alapján erőszakos jövevén}^­fogadástól s a tanács határozatán kivül

Next

/
Oldalképek
Tartalom