Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

GYŐR VÁROS FÖLDRAJZI FEKVÉSE ÉS NEVÉNEK VÁLTOZATAI. Győr Magyarország nyugoti részében a szigetközi Kis-Dunaág^öWra./^' és a Rába s Rábcza folyók összefolyásánál fekszik. A keleti hoszszúság 85° 16' 30", az északi szélesség 47" 41' 15" határozza meg földrajzi fekvését. A város területe a kis magyar alföldi síkságra esik s a tenger szine fölött való magassága 119 méter. A város belsejében egyetlen kiemelkedő kis domb van, mely Káptalandomb Terület. nevet visel. Győr város területe 44989 •kilométer. A város legrégibb neve Arrabona, mely a kelta korból szár-A város mazik. Többféle magyarázatát adták már e szó értelmének. Némelyek szerint Rába-szállást jelent s ez esetben a Rába folyótól vette volna nevét. Mások a Rába folyó nevét származtatják a várostól olykép, hogy Arrabona jelentése folyóparti lakás volna s a kelta Arrabona Arrabona. szó két utolsó szótagjából lett a folyónak Rabona, Raba, Raab neve, ami egyszerűen folyót jelent; Győr város ősi kelta nevének maradványát őrzi a város német Raab neve, mely már .a legrégibb korRaab. ból való. A rómaiak megtartották a kelta Arrabona nevet, mig a város birodalmukhoz tartozott. Arrabona uj nevet kapott a 7. században, mikor az avarok birták. Ők gyűrű alakú sánczokkal körűivett erődítvénynyé alakították át a várost s ebből származott a mai Győr elnevezés, mely Oeur, a régi okmányokban Genrew, GÍPetv, Gear alakban fordul elő. Győr latin neve: Jaiirinitm, Jav.rium, Geurum nem más, mint %JauHmm. Geur, Győr szó latinos változata. Van még Győrnek az említettektől eltérő neve is törökül : Janik. A 16 századbeli török Íróknál gyakran szerepel Győr s Janik. mindig Janik néven említik. E szó etymologiája szerint égettnck