Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével (Győr, 1896.)

I . A RÉGI GYŐR 1848-IG.

AZ 1743. EVTOL 1848. ÉVIG 65 il. Az 1743. évtől 1848-ig. Győrváros az 1743-ig, mint kiváltságos mezőváros a káptalan földesúri joghatósága alá tartozott. Az említett évben végre MÁRIA TERÉZIA királynő a város lakosainak régi óhajtását teljesítette, midőn azt a szabad királyi városok sorába emelte. A győri polgárok régi törekvése volt az, hogy a város a káptalan földesúri joghatósága alól kiszabadulva önálló törvényhatósággá váljék. E törekvés, nagyon természetesen, ellenzésre talált a káptalannál, melynek földesúri jogai érintve voltak e törekvés által s ebből hosszas perlekedés támadt a két fél között, mig végre 1743. jan. 30. a királynő közbevetésére létrejött az egyezség a földesúri jogok kárpótlására nézve. 1 Az egyezség létrejötte után mi sem állott többé útjában, hog}

r Győr szab. kir. várossá legyen s alig egy hónap múlva 1743. márczius hó 6. Mária Terézia kiadta a város történetére nézve korszakalkotó okmányát, mely Győrt szab. kir. várossá tette. E nevezetes okmányt egész terjedelmében szó szerint közöljük: Harcz az önállóságért. • Egyezség a káptalannal. Justitia et Clementina. Nos Maria Theresia etc. etc. Memoriae commendamus tenoré praeseniium significantes quibus expedit universis. Quod nos penitius considérantes, quantum gloriae accédât Regibus ac Principibus ex multitudine populorum, quantum tum decoris cum roboris aquirant Régna et provinciáé in divitiis et amplitudine Civitatum, quamve expediens sit Principibus ut servandis populis beneficiisque ampliandis ac civitatibus ornandis et favendis om:ii intendant conatu, utque has, ex quibus Regum et Regnorum promanent commoda, pro suis obsequiis liberalissime condignis studeant decorare honoribus, quaternus et Regnantium hinc laudetur Providentia et Igazság és Kegyelem. siária Te„ , . . . rézia szaM. Maria 1 erezia stb. stb. . , , baaaloniEmlékezetül adjuk, jelen levelünk- i

eve

i

e

. kel tudatván mindazokkal, a kiket illet. Hogy mélyebben megfontolván mennyi dicsőség háromlik a királyokra és fejedelmekre a népek sokaságából, egyrészt mennyi tisztességet, másrészt mennyi erőt nyertek a királyságok és tartományok a városok gazdagságából és bőségéből s hogy mily hasznos a fejedelmeknek, hogy minden törekvésüket a népek fentartására, a jótéteménvek szaporítására, a városok díszítésére és ápolására fordítsák s hogy ezeket a városokat, a melyekből a királyok és országok javai folynak, a legdúsabban igyekezzenek szolgálatai1 Szövege a történeti szemelvények okmányai között. SZÄVAY : GYŐR MONOGRAFlAjA.